Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)

1957 - Déry Tibor és társai tárgyalásának jegyzőkönyve. 1957. október 25-november 5. Részletek

1957 lemhez jutott, hogy több embert behívattak az agit.prop. osztályra és igyekeztek rá­venni őket, hogy a memorandum pártszerűtlen és vonják vissza az aláírást. Ezután valószínűleg volt olyan beszélgetés többünk között, hogy nem fogjuk visszavonni, ha esetleg minket is behívnának az agit.prop. osztályra. 1955. november elején a Vasas nagyaktíva előtt vagy után beszélhettünk arról, hogy nem vonjuk vissza az aláírást. Ott voltak Zelk, Aczél, Déry. Benjámin nem jött el a nagyaktívára. A pártvezetőség kemény eljárását utólag ésszerűnek és logikusnak tartom. TANÁCSVEZETŐ. Hogyan született meg a Petőfi-köri beszéde? VÁDOTT. A Petőfi Kör egy filozófiai előadásán részt vettem. Ott rendkívüli nyu- godságot, higgadságot tapasztaltam. A társadalomtudományi vitáról is jó híreket hal­lottam. Amikor megtudtam, hogy lesz egy sajtóvita, elhatároztam, hogy felszólalok. Bejelentettem a Központi Vezetőségnek, hogy addig nem lépek be az írószövetség­be, amíg sérelmemért elégtételt nem kapok. A memorandum miatt kaptam a párttól büntetést, szigorú megrovást, utolsó figyelmeztetést. Annyi bántalom és sérelem ért ekkor már, hogy nem akartam részt venni nyilvános írói tevékenységben. Teljesen önállóan határoztam el magam arra, hogy a Petőfi Körben beszédet tartok. Közben egy alkalommal betévedtem az Újságírószövetségbe, ott találtam Losonczyt és Zelket, Harasztit és Benjámint. Szokásom, hogy az előadás-tervezetemet a barátaim­nak felolvassam. Szóltam nekik, hogy meg akarjátok-e hallgatni a beszédemet, itt van az első része, felolvasom. Beleegyezésükkel felolvastam előttük. Az ki van zár­va, hogy ekkor előttük a Révaira vonatkozó részt is felolvastam volna. Ekkor kb. a negyedét olvastam fel a beszédemnek. Haraszti ezzel egyetértett. A vizsgálat közöl­te velem, hogy Zelknek, Benjáminnak és Losonczynak is tetszett. Donáth is megtud­ta ezt a dolgot. Az előadás este 8-ra volt megjelölve. Későn érkeztem. Donáth mellé ültem, aki mondta, hogy hallottam, írtál egy jó beszédet. Kérdezte, hogy nem lesz-e túl éles? Hogy honnan tudta meg azt, hogy beszédet írtam, azt már nem tudtam megkérdezni, mert én következtem felszólalásra. Dr. Szayly István tanácsjegyző elhagyja a tárgyalás színhelyét. TANÁCS VEZETŐ fölmutatja a Nyomozati Iratok IV kötet 215-228. oldalig ter­jedő részt a vádlottnak. Elrendeli az ismertetését. VÁDLOTT. Nem szívesen hallgatom végig ismét a Petőfi-köri beszédemet, mert már sokszor hallottam. Felolvasás után vádlott kijelenti, hogy ez az a beszéd, ame­lyet a Petőfi Kör vitáján tartott. Kb. 6-8000-en vettek részt ezen az előadáson, úgy éreztem, hogy a hallgatók a szocializmus hívei. Ezt a beszédet mélységesen szégyel­lem. Minthogy tudtam, hogy a magyar nép a Horthy-fasizmus alatt fasizálódott, fel­tételeznem kellett volna, hogy a társaság vegyes, és ezért a párt belső ügyeit nem kel­lett volna ilyen összetételű tömeg előtt előadnom. Az előadásom végével kapcsola­tosan a vádat tévesnek találom. Úgy láttam, hogy a fiatalság közömbös, passzív a közéleti kérdések iránt. Ezért hívtam fel őket, hogy álljanak ki, vigyék diadalra a hi­bák kijavítását. Miért hasonlítottam ezt az ifjúságot a 48-as ifjúsághoz? Mert ezek az ország rendjét akarták helyreállítani. Megszövegezték a 12 pontot. A társadalmi rendszert nem akarták megváltoztatni, forradalmi ifjúsággal. 189

Next

/
Oldalképek
Tartalom