Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Menekülés egy új életformába, Skandinávia - Berlin (165-212. levél)

Egyébként egész normálisan élek, van egy helyes szobám, vendéglőbe járok ebédelni, este többnyire odahaza eszem hideget, nagyon gyakran vagyok meghíva is. Sok régi ismerősöm van itt, barátokkal is találkoztam, sok új ismeretséget kötöttem, van pár ember, aki hallatlanul kedvesen segít. Bernáth

4 ... [A levél vége hiányzik] 1 Lásd 111/2. jegyzet. 2 Ez a reklámügynökség egyenlő az Amszterdamban élő, Németh Andor baráti köréhez tartozó Róna Imre újságíróval, aki a Het Volk című napilap munkatársa volt, s novellái, majd különféle fotói elhelyezésével igyekezett Déry segítségére lenni. 3 Az ötletet minden bizonnyal Bolváry Géza (1897-1961) filmrendező vette meg, lásd a következő levél bevezetőjét. 4 Lásd a 95. levél bevezetőjét. 189 Az előző levél befejezése s egyben érdekesebbik fele sajnos elkallódott, így csak közvetett forrásokból rekonstruálható az ismerősöknek és a barátoknak az a köre, amely Déryt Berlinben körülvette. A német fővárosban akkor hat-nyolcezer magyar élt - kereskedők, vendéglátósok, banktisztviselők; jelentős számú diákság, amely a numerus clausus miatt szorult ki a magyar egyetemekről; s természetesen a sajtó és a művészvilág képviselői, akikről már szóltunk az író 1923-beli látogatása alkalmával. Ezúttal is ki kell emelni Németh Andor személyét, aki, úgy látszik, mindig felbukkan Déry külföldi portyáin. Itt találjuk a bécsi évekből ismert Lorsy Ernőt is, akinek portréja az ítélet nincs remeklései közé tartozik (lásd 71/5. jegyzet). S itt ismeri meg a pálya szélén küszködő, a budapesti származású Koestler Arthurt (1905-1983), aki ekkor már a Berliner Illustrierte Zeitung munkatársa, s a Vossische Zeitung tudományos rovatának vezetője, a baloldal - ekkor még a kommunista párthoz kötődő - ismert képviselője. A művészek köréből Bernáth Aurélon és Moholy-Nagy Lászlón kívül Kállai Ernőt (1890-1954) és Képes Györgyöt (1906- ) kell említenünk, mint olyanokat, akiknek neve és címe is megtalálható az író egykori noteszében. Előbbi az avantgárddal kapcsolatos elméleti írásai, utóbbi kitűnő fotói révén szerzett magának elismertséget. Végül Déry ekkor kerül kapcsolatba Keresztury Dezsővel (1904-1996), a berlini egyetem magyar lektorával, a Collegium Hungaricum könyvtárának a vezetőjével, akivel az évek során barátok lettek, s akinek révén időnként megfordult a Collegium rendezvényein. Köztudomású, hogy a húszas és harmincas évek fordulóján a német filmszakma tarkállott a magyaroktól. Itt működött rendezőként a már említett Bolváry Géza, Cziffra Géza, Székely István; forgatókönyvíróként Balázs Béla, Nóti Károly, Vajda László; színészként Alpár Gitta, Hollay Kamilla, Ráday Imre. Déryt vonzotta ez a csillogó világ, de csak a pereméig jutott, mert — mint Keresztury Dezső mondta — nem volt