Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Az emigráció első állomása, Bécs (62-99. levél)

tőlem, és ha üzleti ügye van Bécsben, akkor részint nincs ideje látogatókra, részint pedig én sem érek rá arra, hogy szállodákban vagy hivatalokban várjak rá órákig. Nem írod, mit intéztél Török professzornál 9 , és hogy mi van most a szemeddel. Nem feleltél a lábfájásodra vonatkozó kérdésemre sem. Pali pár napja hirtelen hazautazott, hogy otthon töltse a húsvéti ünnepeket. Két hét múlva jön vissza, s akkor valószínűleg elhozza nekem a Fackel-köteteket és füzeteket. 10 Mindenesetre jó nagy csomag lesz! Az idő itt már gyönyörű, egyáltalán nem is fűtünk, csak a főzéshez. Olga már nagysze­rűen belejött, átengedem neki, hogy részletesen beszámoljon a kunsztjairól." Ha mindent fel tudnék sorolni, látnád, milyen jól élünk. Tegnap este például rántott borjú volt rizzsel, és ha otthon főz az ember, minden nagyon olcsó. Nagyon jó lenne, ha már egyszer Neked is főzhetnék! Mama, türelmetlenül várok a leveledre. Ezer csók a Te Tiborod 1 A mama, úgy látszik, ismételten visszatért a Bukaresti Hírlap ügyére. Bár a Bécsi Magyar Újság annak idején korrekten beszámolt a csődöt előidéző sikkasztásról {Megszűnt a Bukaresti Hírlap, febr. 9., 33. sz. 3.), a budapesti kurzus-sajtó, úgy látszik, továbbra is tőkét kívánt magának kovácsolni a tör­téntek kiteregetéséből. 2 Bölöni György, lásd a 68. levél bevezetőjét. 3 Lásd 65/12. jegyzet. 4 Tudomásunk szerint A menekülő ember fordítása végül mégsem jutott nyomdafestékhez. 5 Ignotus (1869-1949), nemzetközi látókörű, humanista elveket valló író, kritikus és publicista, a Nyugat egyik alapítója és szerkesztője (1929-ig). 1918-ban Svájcba távozott. A forradalmaktól távol tartotta magát, de a fehér kurzus vezette országba sem kívánt visszatérni. Többnyire Berlin­ben és Bécsben élt; a húszas évek elején személyesen segítette az utódállamok liberális sajtóját. 1921-22-ben a kolozsvári Keleti Újság, 1922-23-ban a Kassai Napló belső munkatársa és vezércikk­írója. A második világháború alatt az USA-ban élt. - Ignotus becsülte Déry tehetségét, s óvta az új­ságírás napi robotjától. E találkozást követően ő egyengette Déry elbeszéléseinek a megjelenését a Keleti Újságban és a laphoz szorosan kötődő Napkelet című folyóiratban. (Ignotus ezzel kapcsola­tos levele: a PIM Kézirattárában.) 6 A három osztrák St. Veit egyike, Salzburgtól (50 km) délre, St. Johann im Pongau járásban. 7 Ünnepi pillanat! Végre hivatkozni lehet az első megjelent újságcikkre: március 6-án ismertette - fé­lig-meddig házi penzumként - Szép Ernő: Magyar könyv című kötetét, amelyet a Bécsi Magyar Új­ság Kiadója tett közzé. Fentiekhez egy hét múlva egy aprócska ismertetés társult Ady Endre első verskötetének reprintjéről, - s azután megint, közel egy teljes hónapnyi csend következik. 8 Désy Tamás álnéven az író R. L. Stevenson fantasztikus regényének, a Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös eserének a fordítását fejezte be, amely a már említett Regényfüzér című sorozat 9. köteteként jelent meg júliusban. 9 Lásd 65/2. jegyzet. 10 Déry nagy tisztelője volt Kari Krausnak. Folyóiratát a Der Fackelt kezdettől fogva előfizette, sőt első évfolyamait be is köttette. Vörös bőrkötésű példányai utóbb Szilasi Vilmos (lásd az 54. levél bevezetőjét) könyvtárába és hagyatékába kerültek. 11 A levélírónak megvolt minden oka a dicsekedésre, nemcsak az elért eredmények, hanem a megtett teljesítmény nagysága miatt is. Bécsbe érve derült ugyanis ki, hogy Olga egyáltalán nem tud főzni, s első kísérletként egy kiló rizst és egy liter tejet tett fel a tűzhelyre, hogy abból tejberizs legyen... A „végkifejlet" felejthetetlen leírását lásd az ítélet nincs című önéletrajzi regény „Házasság: libi­kóka" című fejezetében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom