Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Menekülések egy szerelem örvényéből, Capri - Bogdány (157-164. levél)

gam választotta rabság, és most, ha nem aggódnék Olgáért, tökéletesen boldognak érezném magam.' A kis szobámról és a nagy kertről már írtam Neked, Capri csodálatos, elragadó. Persze csak az első két nap alapján ismerem, amikor még kirándulóként jártam itt, azóta mindig csak ugyanazon az egy úton megyek a fürdőbe és a vendéglőbe oda-vissza. Ugyanis egy kis vendéglőben szoktam ebédelni, persze csak főzeléket, mert a hús túl drága és azután odaha­za gyümölcsöt, este odahaza sajtot vagy tojást és ugyancsak gyümölcsöt. De ebben az élet­ben, melyet most már egy hónapja élek, kitűnően érzem magam, csak az édesség hiányzik hébe-hóba. Olykor feketét iszom, eszpresszót, ez a legjobb kávé, amit csak el lehet képzelni és nagyon olcsó. Két nappal ezelőttig remek idő volt, a nap 11 órától délután 4-ig besüt a szobámba. Két napja esősre fordult, de még olyan enyhe, hogy többnyire ingujjban ülök. Meleg holmi­nak itt van nekem a golfnadrág és a hozzá tartozó zöld mellény, az hosszú ujjú, meg még egy szvetter is, de arról szó sincs, hogy szükségem lenne rá. Talán novemberben - mert Georgi téved, november vége előtt nem megyek haza — meg fogom írni neki egyébként. Miről is számolhatnék még be Neked az itteni életemből? írtam már, hogy a szobám mellett van egy fürdőszoba!!, ahol naponta zuhanyozom. A városka elbűvölő kis hely, oda­haza mutatok majd fényképeket, melyeket a Schönleb er éktől 2 kölcsönkért fényképezőgéppel készítettem. Van itt egy kávéház is, német neve van: „Kater Hidigeigei", olyasmi kicsiben, mint a párizsi nemzetközi Cafe Rotonde, tele van festőkkel. De még csak egyszer voltam ott, képzeld el, és nem is megyek többet, mert most nincs időm. Most a munkám első része különösen nehéz. Egyébként itt többet hallok német szót, mint olaszt, vagyis olaszt egyálta­lán nem, csak nápolyit, ami egy érthetetlen keveréknyelv. Minthogy én par esprit de révolte 3 nem akarok németül beszélni, gesztikulációval értetem meg magam, meg némi angollal, amibe egy kis tört nápolyit keverek - borzasztó. Szilasiék pénze már megjött 4 , és éppen most kaptam értesítést, hogy a Te küldeménye­dért mehetek a postára. Nina - a születésnapomra való tekintettel - szintén kicsit többet küldött, minthogy nem tudom a berlini címét, add át neki a mellékelt sorokat? Már nagyon izgatott vagyok a tárgyalás miatt. Azt is írd meg, hogy van a lábad és mi­lyen a kedélyed. Remélhetőleg nem sokáig leszel egyedül. Hogy vannak Szilasiék, Delmárék és a többiek? 6 Mindannyiukat üdvözlöm. Üdvözletemet küldöm Karóimnak is, ott marad? 7 írtam mindenről? Azt hiszem, igen. A villámat nem Minervának hívják, hanem Elondianának, Minerva a fŐ villa neve, az enyém a mögött van. Szeretettel ölellek ezerszer a Te T.-d. X. 30. 1 Dr. Beck Salamon ügyvéd Capriba címzett, november 7-i keltezésű leveléből megtudjuk, hogy Déryék válóperét 1928. november 20-án tárgyalta a bíróság. 2 Schönleberék - ilyen név nem szerepel a korabeli budapesti lakónévjegyzékben. Lehet, hogy Szilasiék ismerősei Freiburgban. Az író által készített kis emlékképek (a PIM Művészeti tárában) a már emlí­tett útijegyzetek segítségével tematikailag is jól behatárolhatók. 3 A lázadás szellemében (fr.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom