Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Menekülések egy szerelem örvényéből, Capri - Bogdány (157-164. levél)

Ez a siker azonban nem anyagi természetű. Nem fedezi a felpörgetett új életvitel költségeit, amelyeket az érdekelt kisebb-nagyobb kölcsönökkel igyekszik előteremteni, s olyan is előfordul, hogy címmásolást, olasz-francia kereskedelmi levelezést és egyéb szellemi bérmunkát vállal. Ám még tart a szenvedély - s ennek egyik legjelentősebb irodalmi párlata: az Ébredjetek fel! című verses próza. (Első megjelenése: Nyugat 1928. júl. 1., 13. sz. 16-37.) Amely képzelet szülte tengerparti környezetben s az idő és a tér törvényszerűségeinek fittyet hányó „mesé"-ben jeleníti meg Ánis és Moha szerelmének lobogását és szorongató konfliktusait. S amelyet Németh Andor a magyar szürrealizmus egyik legjelesebb teljesítményeként üdvözöl. (Németh tanulmánya: Literatura 1929. júl., 7. sz. 242-243. Utánközlése a szerző gyűjteményes kötetében: A szélén behajtva. Szerk. Réz Pál. Bp. 1973., 203-205. - Az Énekelnek és meghalnak és az Ébredjetek fel! szövegeinek újraközlése: A felhőállatok, 1970. gyűjteményes kötetben és ugyanazzal a címmel az életműsorozatban, 1976.) Az író és Böhm Aranka szenvedélyének első szakítópróbájára éppen a mamának írt levelet követően került sor. A nyilvánvaló válság elől az író külföldre menekül. S kihez is, ha nem Szilasiékhoz, Feldafingba, akik ezúttal is szívesen fogadják, s megismerve irodalmi terveit - egy olaszországi út finanszírozását is megígérik. Most már csak a vízum hiányzik. Az író tehát expressz postára adja kérelmét, s a beutazási engedélyt rokonainál kívánja bevárni; hogy végre délre vonulhasson - és alkotásban oldja fel nyomasztó feszültségeit. (Kezdetben úgy volt, hogy erre a kirándulásra Illyés Gyula is elkíséri, de az - anyagiak hiányában — lemondta az utat. Lásd „Kedves Tiborkám!" „Drága Gyuszim!" Déry Tibor és Illyés Gyula levelezése. In: „Költő, felelj". Szerk. Tasi József. Bp. 1993., 92-99.) 157 OS Feldafing, 1928. szept. 10. Mamus, még mindig Feldafingból írok. Megmagyarázhatatlan módon ugyanis még mindig nem kaptam vissza az útlevelemet, amelyet vízum céljából elküldtem a követségre, úgyhogy még ha akartam volna, sem tudtam volna elutazni, azonkívül meg Lili is megkért, aki tegnap Freiburgba utazott, és cca. nyolc nap múlva jön vissza, hogy maradjak még itt, ne legyen Vili egyedül. Szóval ezért vagyok még itt, s türelmetlenül várom az útlevelemet és Lili visszaérkezését. Az idő itt múlt vasárnap óta nagyon rossz, úgyhogy már fűtenünk kell. Sokat dolgozom, belekezdtem az új regényembe.

1 A sport sajnos abbamaradt a rossz idővel? Vasárnap - tekintettel arra, hogy elutazik, ezért két nappal korábban - Lili születésnapját ünnepeltük őszibarackbólé mellett és néhány mulatságos, úgynevezett „élőképpel", és