Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Az emigráció első állomása, Bécs (62-99. levél)

1 A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. részvénye. 2 A menekülő ember című fantasztikus regény befejezéséről van szó. 3 Vészi Margit (lásd 67/7. jegyzet) és Stefan I. Klein (lásd 65/12. jegyzet) mellett Faludi Iván volt a svédországi címzett. Faludi a világháború utolsó éveiben a magyar avantgárd köreiben jelentkezett versekkel, elbeszélésekkel. 1919 és 1920 között Színházi Kritika címmel folyóiratot adott ki Budapesten, majd emigrált. A bécsi Jövőben (lásd alább 8. jegyzet), a kolozsvári Keleti Újságban jelentek meg írásai. Önéletrajzi ihletésű (orosz hadifogságát is bemutató) könyvét Karélia, Kirgizia, Kunság címmel adta ki Stockholmban. 1931 óta csak svédül írt. - Déry valószínűleg már 1919-ben megismeri - és Svédországban is meglátogatja skandináv vándorlása során, lásd 172/3. jegyzet. Egyéb üzleti kapcsolataikhoz lásd még 126/1. jegyzet. 4 A bejelentés tudatos önművelési programot sejtet. Déry ugyan azt állítja, hogy esszéit a Nyugat számára írja, ám néhány hónap múlva csak egy részük jelenik meg ott. Ez egyértelműen arra utal, hogy nem megrendelésre, hanem belső indíttatásra készültek. 5 Nem tudni pontosan, melyik novellára gondolt. Ekkoriban két gyermektárgyú elbeszélésén is dolgozott, s egy erősen pszichologizálón, az Utolsó pillanatban címűn, amely egy kivégzés expresszív rajzát adja. A levélben használt egyes szám („egy novellát" írok) talán ez utóbbit valószínűsíti. 6 E költemények többsége utóbb a Ló, búza, ember (1922) című kötetben olvasható. 7 Déry eposzának hőse egy világháborús katonaszökevény, aki szembefordul az öldökléssel és azokkal, akiket ezért felelősnek tart. A munka végül is töredék maradt, s csak az író halála után tette közzé Invokáció címmel Réz Pál, lásd Kortárs 1979. Jan., 1. sz. 64-69., utánközlése: Kék üvegfigurák. Bp. 1998. (Déry Archívum 2.) 8 A Garami Ernő és Lovászy Márton szerkesztette Jövő (1921-1923), a már említett Világosságnál jóval hatékonyabban és színvonalasabb kulturális rovattal képviselte a szociáldemokrata szellemiséget. Ám az író által remélt együttműködés nem jött létre. 9 A kolozsvári Keleti Újság (1919-1927) és a Kassán megjelenő Szabadság (1921-1922) elsősorban liberális irányzatuk és a Bécsi Magyar Újsághoz kötődő kapcsolataik folytán keresték meg az írót. 0 Wiener Blatt - a Bécsi Magyar Újság. 1 Valamiféle kölcsönügyletről lehet szó, amelynek „rendezésé"-ből a levélíró ki szeretné a mamát kapcsolni. 2 Az emigrálás előtt írt - és a galócási fatelepen játszódó - kisregény, A Kriska, azért került Bródy Pálhoz (lásd 64/10. jegyzet), hogy az kísérletet tegyen megjelentetésére. Az író visszakérte a kéziratot, mert remélte: Bécsben is nyomdafestékhez juttathatja. Az elképzelés megvalósulásához lásd a 91. levél bevezetését. Utóbb: 1924-ben Aradon könyv alakban is sikerült megjelentetnie, lásd 119/4. jegyzet. Utánközlése: Kék üvegfigurák. Bp. 1998. (Déry Archívum 2.) 3 Fónagy - lásd 68/2. jegyzet, a budapesti Fabank bécsi fiókintézményének a gründoíása körül ügyködött.