Déry Tibor: A Halál takarítónője a színpadon. Cikkek, nyilatkozatok, jegyzetek 1921-1939 - Déry archívum 5. (Budapest, 2004)
Naplójegyzetek 1925-1937 - Mallorcai szép napok. Déry Tibor két élete, 1934/1936
zegben sem vállalja a megalkuvást, kitér a további szerkesztői feladatok ellátása elől.14 Érdemes felfigyelnünk a feljegyzések egy másik mondatára is: „Itt fejeztem be a francia novellát” - írja a brissagói események között. Ezt a francia tengerparton játszódó sztrájktörténetet színesen és érdekesen feldolgozó kisregényt azonban hiába keressük a Gondolat tartalomjegyzékében. Tengerparti gyár címmel csak 1945-ben kap nyomdafestéket. Pedig az író nyilván nem önszántából látott hozzá, hiszen a jelzett időpontban A befejezetlen mondat harmadik kötete foglalkoztatta. Egészen bizonyos: e kisregény témáját mozgalmi feladatként kaphatta, ám megbízói nem lehettek megelégedve a téma túlságosan „modem” vagy éppen „polgári” kidolgozásával. A „proletár nézőpont” erőltetésével szembeni ellenállás jut - természetesen igencsak áttételes - kifejezésre a feljegyzések egy harmadik helyén: az 1935 őszén írt versek felsorolásában. A vizsgálódásainkba sorolható Külvárosi ének című költemény ugyanis akár ellentéte lehetne József Attila Külvárosi éj című remekművének. Költőtársával szemben ugyanis Déry nem tudja érzelmileg vállalni ezt a környezetet - bár tételesen kijelenti: itt véli megtalálni a megálmodott Jövő” zálogát.15 A fent jelzett konfliktusok még alig-alig érezhetően, talán még írójuk előtt sem tisztázottan vannak jelen a naplófeljegyzések e korai szakaszában (1935. június-1936. augusztus 20.). Felerősödésük és nyílt kimondásuk (a moszkvai perek, André Gide ismert könyve és a magyar párt népfrontos politikájának kudarca következtében) csak a következő évre, hónapokra időzíthető (igaz, akkor sem a nyílt deklaráció szintjén). - Az előttünk fekvő feljegyzések csak rejtetten adnak hírt az egymásra torlódó feszültségekről, s csak a tények gondos elemzéséből deríthető ki a svájci kitörési kísérlet oka és eredménytelen befejezése. (A Thury Zsuzsával létesített és ugyancsak kudarcba fulladt 14 A Gondolattal való kapcsolathoz 1. A politika vonzása és taszítása című tanulmányunkat. In: D. T. úr feleletei, avagy a befejezetlen mondat. Bp., 1994. 74- 82. 15 Emlékeztetőül érdemes felidéznünk néhány sorát: „Nem kedvelem én ezt a világot! Sötét vagyok én ebben a sötétben. Néma a némaságban... A külvárosi szélben súlyosan ülök a szemét között, mint a rozsdás vasak... oly szikkadt itt a világ, hogy minden porszemecske tátott farkastorokká lesz s kiölti vörös nyelvét... ülök a szemét között és ravaszul pislogok, ha szemembe néznek: néma cseléd, ki a föld porát pajzsként emelte feje fölé. . .” (D. T/.A felhőállatok. Bp., 1970. 175-176.)----------- 300 -----------
