Déry Tibor: A Halál takarítónője a színpadon. Cikkek, nyilatkozatok, jegyzetek 1921-1939 - Déry archívum 5. (Budapest, 2004)

Berlini kísérletek - A végtelen puszta

,A> vép/e&n £mém£m

szövetségesekkel. Az alföldi legények zöme persze a lovasságnál szolgált, például a debreceni Vilmos császár-huszároknál.

Bizonyára életmódja az, ami az alföldi legényt pompás katonává teszi. Ő a született járőr. Bizalmas viszonyban van a természettel, és korántsem csupán Alföldjének természetével. A puszta fiai a világháborúban megállták a helyüket a karsztos fennsikon és az alpesi hágókban is. Alighanem feltételezhetjük, hogy látásuk és hallásuk kétszer olyan éles, mint egy városlakóé. A csikós nemcsak több száz lovát ismeri személyesen, de fölismeri mindet már a távolból is, ahonnét mi, közönséges halandók még azt sem tudjuk, miféle állat iramodik ott a fövenyen. A csikós, akit a pásztomép szentesített, rendíthetetlen rangsorában az első hely illeti meg, a merészen és művészien megperdített pányvával, az Alföld lasszójával biztosan fogja ki a lovat egy hatalmas, ke- resztül-kasul száguldó ménesből. Öt követi a rangsorban a gulyás, a tehénpásztor, a juhász, a juhpásztor, majd a kanász, a disznópásztor. Mindannyian fölöttébb szerény körülmények között, a szabadban élik életüket, és több hónapon át töltik éjszakáikat isten szabad ege alatt, melyen mi, magyarok így gondoljuk, soha szebben nem ragyognak a csillagok, mint amikor az Alföld felett gyúlnak ki. Viseletűk ősi egyszerűségű és praktikus: fehér ing és bő szárú fehér nadrág nyers vászonból, posztómellény, báránybőr csizma, kis kerek kalap vagy fekete báránybőr süveg és - a legfontosabb - a suba, az az irhaköpeny, mely a földre leterítve a legjobb fekvőhely, és amelyet magára öltvén a pásztor a pusztai viharral, jégesővel is higgadtan néz szembe. Akárcsak a ruházata, a pásztor étele is egyszerű. Sok tarhonyát eszik, búzalisztből készült, napon szárított apró tésztalabdacsokat, és ritkábban a híres gulyást, amely kockára vágott hús és burgonya dinsztelt hagymából és paprikából készült ízes, vörös lében, ami akkor a legjobb, ha a szabadban, rőzsetűz fölött, hatalmas bográcsban főzik. Hozzá természetesen vastagra szelt könnyű, por- hanyós, rendkívül ízletes magyar búzakenyér dukál. Az Alföld fövenye gyakran meglepően tüzes bort terem.

A szép, tiszta nyári éjszakákon a pásztorok báránybőreiken táboroznak vidám tűzrakás körül, történeteket mesélnek, pipáikat szívják és dalolnak. A magyar népdalkincs kimeríthetetlen. A pásztorok énekének gyakorta szomorú az alaphangja. Itt, a pásztorok tábortüzénél még ma is születnek népdalok! Először férfiak éneklik őket, mert a tábortűzhöz asszony nem jön el. A pásztorok asszonyai a tanyán maradnak. Télen az állatokat a tanyasi istállókba hajtják, a pásztorok pedig visszatérnek a családhoz. És ezért az Alföld romantikája főként nyári romantika, ahogy a fata morgana, a puszta varázsának betetőzése is nyári tünemény: délibábok kápráztatják el a vándort, a pusztában távoli városok és erdőségek szemfényvesztő képe rémlik föl. „Délibábénak hívják magyarul a fata morganát, és azt beszélik, hogy ez a „délibáb” a pusz------------ 94 ------------