Déry Tibor: A Halál takarítónője a színpadon. Cikkek, nyilatkozatok, jegyzetek 1921-1939 - Déry archívum 5. (Budapest, 2004)

Berlini kísérletek - A végtelen puszta

^6

tai ember lelkének szimbóluma, mert az oly szívesen és hosszan merül bele parttalan álmokba, és hajlama szerint bele is vész az álmodozásba. Ó, tudnak ők, a puszta fiai elszántak és szilajok is lenni, és a puszta szépéért egyszer- másszor már tragédia is megesett errefelé! Szerelmük és gyűlöletük határtalan, akár a horizont. És amióta csak betyárok voltak az Alföldön, zsiványte- vékenységüket olyan kétségbeesett bátorsággal űzték, ami sok évtizeden keresztül dacolni tudott a hatóságokkal. Az alföldi pásztorok fénylő fekete szeméből olykor még ma is olyan pillantás süt, hogy az embernek önkéntelenül is a betyárok kora jut az eszébe. Ma már a puszták népe rég megkötötte békéjét a hatóságokkal, és büszkén menetel a leventék csapataiban, melyekben Magyarország ifjúságát - a trianoni kényszerbéke csupán 35 000 fos hadsereget hagyott meg neki - rendszeresen edzik, és a hazához való hűség szellemében nevelik.

Az Alföld, mely a Tisza két partján megszakításokkal egészen a jugoszláv határig és azon is túl terjed, nem az ország legsűrűbben lakott részei közé tartozik, mint esetleg képzelnénk, ám az ország közepe és szíve. Egykor, mint a geológiából tudjuk, édesvizü tenger borította. A török idők előtt, melyek errefelé csak a tizenhetedik század utolsó negyedében értek véget, valószínűleg sűrűbben lakhatták, mint ma. Tulajdonképpen kié a puszta? Hatalmas szakaszai vannak a nagy Alföld néhány olyan városának birtokában, mint Kecskemét, Cegléd, Szeged és Debrecen, amelyekbe egykor a puszták népe a török elől menekülvén összegyűlt. Lassan, de biztosan paraszti települések hálózzák be. Az állam is erőfeszítéseket tesz, hogy a terméketlen síkságokat csatornázás stb. révén termővé változtassák át. A puszta azonban könnyedén be tudná fogadni mai népességének jó háromszorosát, és még mindig a puszta maradna. Azt hiszem, varázsa háboríthatatlan.

95