Déry Tibor: A Halál takarítónője a színpadon. Cikkek, nyilatkozatok, jegyzetek 1921-1939 - Déry archívum 5. (Budapest, 2004)
Előszó
folyóiratával alakulnak ki valamiféle laza kapcsolatai. A színvonalas lap (amelyet Révay József az általa jegyzett és 1933-1942 között megjelenő Tükör példaképének tekintett) meglehetősen céltudatos szerkesztésben készült. Victor Quittner előre megtervezett témaszámokat készített, amelyekbe Dérynék ritkán, de mégiscsak sikerült bejutnia. (Két alkalommal azonban - írásai mellett - még otthonról hozott fotóit is sikerült elhelyeznie. Az erről szóló szerződéseket 1. a hagyaték 76. kézirattári, Vegyes dokumentumok című egységében. Az Ullsteinnel kialakult kapcsolatról részletesebben 1. Déry Tibor és Berlin című könyvünket. Bp., 1994. 28-33.) Másodikként a fentebb említett Szophoklész-paródiát szeretnénk kiemelni, amely Déry klasszikus érdeklődésének figyelemre méltó dokumentuma, s amelyben ugyanakkor tovább élnek a szürrealista szemlélet mulatságos és ironizáló emlékei. Végül Az átutazóról. A kisregény Déry által készített fordításának (Ein Fremder) az eleje már megjelent előző kötetünkben, a Különös árverésben. Sajtó alá rendezésének időpontjában még úgy tudtuk, hogy csak ez, a Pester Lloydban megjelent első 9 folytatás maradt ránk, s meg kellett elégednünk azok közlésével. Időközben azonban a hagyaték kéziratai közül előkerült a mű befejezése is (Déry-hagyaték 60., Idegen nyelvű művek, forgatókönyvek című egységében), amelyet a lap - Déry bírósági ítélete miatt - már nem tett nyilvánossá. Úgy véltük, e fordítást helytelen lenne töredékben hagynunk, ezért helyet szorítottunk neki. Kötetünkkel lezárul Déry 1945 előtt írt - kiadatlan vagy kötetben nem közölt írásainak közlése. Ez alkalmat ad a számvetésre, a sorozatunkban eddig megjelent kötetek néhány adatának kiegészítésére. Időrendben haladva: A bábu című elbeszélés bevezetőjében (Lia. Bp., 1996. 168.) megemlítettük - mint a mű távoli párhuzamát Pierre Louys: A nő és a báb című kisregényét. Időközben kiderült: a mű megjelenésének évében, 1918-ban - annak színpadi változatát is bemutatta a Vígszínház. L. Kosztolányi Dezső: Az asszony és a bábu. = Pesti Napló 1918. április 28., és K. D.: Színházi esték. Szerk. Réz Pál. Bp., 1978. I. köt. 572-574. (Pierre Louys neve felbukkan a Mamával való levelezésben is. 1921. augusztus közepén Déry ugyanis arra kérte, hogy küldesse utána Bécsbe Louysnak a hetérák életét megjelenítő regényét, az Aphroditéi. L. „Liebe MamuskámF. Bp., 1998. 131.) A Kék üvegfigurák kötetben három esetben hiányosak bibliográfiai tételeink. Az anyaggyűjtés során nem figyeltünk fel a Deréky Pál szerkesztette kétnyelvű kötetre, amely a magyar avantgárd olvasókönyve kíván lenni: közzétéve a mozgalom részvevőinek - a szerkesztő által nemzetközileg is figyelemre méltónak tartott - alkotásait: Lesebuch der ungarischen 7
