Déry Tibor: A Halál takarítónője a színpadon. Cikkek, nyilatkozatok, jegyzetek 1921-1939 - Déry archívum 5. (Budapest, 2004)
Berlini kísérletek - Yarl: Jól megy önöknek magyarok - mondatja egy látogatás
úti beszámoló mindig születik belőle, s talán egy regényhez is gyűjtök anyagot. Nem kizárólag mint turista jöttem tehát, olyankor az ember csak nézelődik - lát egy vörösre festett házikót fehér sarokkal, és azt gondolja, hogy mindez nagyon festői és kellemes... De az ember meg is próbál bepillantani a fehér, díszes függönyök mögé, a városok jól karbantartott házaiba is. Ilyenkor a nyugalom képe tárul elém, a szabadságé, a virágzásé. Igen, úgy tűnik, hogy jól megy ebben az országban a maguk sora. A válság... Na igen - mindig ez az örökös válság! De Déry úr azt gondolja, hogy ez itt ugyanúgy nem érzékelhető, mint a szomszédos országokban. Koppenhága nagy kikötője csendben, nyugodtan terül el, ezzel szemben Göteborgban a mozgás, az élet uralkodik. Narvikben nehézséget jelent a csökkenő ércszállítás.- Természetesen ez jellemezte Kirunát is. De mégis mekkora a különbség a két egyformán nagy település között! Úgy gondolom, mindkét település a civilizáció azonos fokán áll, de Kirunára a kultúra nem nyomta rá olyan erősen a bélyegét - és ugye a civilizáció és a kultúra között van különbség. Ezt a benyomást még az a hóvihar sem űzte el, amely a térséget meglátogatta - bár a havat és a hideget nem szívlelem. Kétségtelen, hogy magyar vendégünk nem tudott átfogó képet kialakítani Svédországról, ennek ellenére az a benyomása, hogy mi,jól megvagyunk”. A hosszú utazás Norrlandon keresztül azzal a látvánnyal szolgált számára, hogy a magányos kunyhókban békésen pipázgató emberek ülnek. Ilyennek tűnik az a kis bepillantás is, amit a szellemi életből sikerült ellesnie, s ezzel egy olyan képet ad az itteni emberek lelkiállapotáról, amely elsősorban a bőséges hetilapáradatból ismert típus jellemzője.- Magyarországon átéltünk egy háborút és egy forradalmat, s a válságállapot még most is tart. De ez a feszültség visszhangra talált a szellemi életben. Az 1848-as forradalom idejéből származik a legnagyobb költőnk: Petőfi; az utóbbi évtizedek megpróbáltatásai is nagy lendületet adtak az irodalmunknak, sok valóban jó írónk és költőnk van, akik mind az érzések, mind a mélységek birtokában vannak. De nehéz idők ezek a lélek munkásainak, a költők gyakran a baráti kör előfizetéseiből tartják fenn magukat - annak ellenére, hogy van érdeklődés -, a prózaírók abban a négy vagy öt folyóiratban publikálnak, amink van. Könyvformátumban ritkán jelennek meg. A másik nehézséget az jelenti számunkra, hogy nem az indoeurópai nyelvcsaládba tartozunk, így munkáink a külföld számára elég nehezen hozzáférhetőek.- Tényleg, maguknál hogyan működik ez? - vált át Déry úr. Mi a norvégokat nagyrészt fordításokból ismerjük, így Ibsent, Bj0msöt, de Hamsunt, Undsettet, Bojert és más kortárs írót is. A dánokat is ismerjük, még ha felületesen is. Ám a svédek? - Igen, igen - Strindberg, de ő már ugye régóta halott. Lagerlöf... nemsokára 80. De az újak, a modemek?------------ 66 ------------
