Déry Tibor: A Halál takarítónője a színpadon. Cikkek, nyilatkozatok, jegyzetek 1921-1939 - Déry archívum 5. (Budapest, 2004)
Naplójegyzetek 1925-1937 - Mallorcai szép napok. Déry Tibor két élete, 1934/1936
nak 1928-ban írt levelében is szót ejtett.8 Csakhogy akkor e börtön mindössze néhány hétre teijedt, Mallorcán viszont hosszú-hosszú hónapokon át húzódott. Az 1934-1935-ös napló központjában - kimondva-kimondatlanul - e napi nyolc-tíz órás, folyamatosan ihletté doppingolt tevékenység áll. Az összes többi részlet ezzel a sajátos létezési formával van összefüggésben, illetve annak alárendelten szemlélhető. Voltaképpen annak illusztrálásaként, hogyan is sikerült a szigorú magány e kilenc hónapját a hatékony íráskészség állapotában végigvinni. Oly módon, hogy ugyanakkor a világgal való kapcsolat se szűnjék meg, s hogy e takaréklángra vett kapcsolatok alakításában is olyan helyzetek alakuljanak ki, amelyekben az érdekelt újra és újra energiákkal tudjon feltöitekezni. E szellemi tréninghez tartozott a rendszeres kikapcsolódás, amely azt jelentette, hogy az író - az átlagember napirendjétől eltérően - nem munkába menet, hanem munkáló/ Jövet” hagyta el lakását, hogy megmártózzék a városközpont mozgalmas környezetében, a bárok (a mi szóhasználatunktól eltérően elsősorban kis éttermeket értenek rajta) és kávéházak világában; hogy itt új és új ismeretségekre tegyen szert, beleértve ezekbe a hölgyekét is. Déry közvetlenül Mallorcára érkezése előtt töltötte be negyvenedik évét. S igaz, szerzetesi magányban és szorgalommal teljesítette feladatát, de nem tett szerzetesi fogadalmat. S bár öregkori írásaiban több ízben is azt állítja magáról, hogy hűséges természetű, ezt a hűséget akkori szerelme, Nagy Etel mozdulatművésznő iránt, akinek alakja a dubrovniki naplóban is felmerült, s akivel nem sokkal a mallorcai út előtt kerültek egészen közel egymáshoz,9 nem szabad szó szerint vennünk. Igaz: új és új kapcsolatai lényegében véve nem befolyásolták „alap”-vonzalmát, s inkább csak a kívánt lelki-fizikai egyensúly működéséhez szükséges feltételként értelmezhetők. Félrevezetnénk azonban az olvasót, ha a fent jellemzett hétköznapok működési rendjét teljesen folyamatosnak és mechanikusnak mondanánk. A korábban jelzett havi apanázs szerény, de elégséges keretet biztosított a napi 8 „Egyetlen embert sem ismerek itt a háziakon kívül... Egy ilyenfajta munka gondolata, amely mintegy börtönbe záija az embert - azzal a tudattal, hogy a fogság még hónapokig eltart -, elég nyomasztó annak ellenére, hogy ez a tevékenység örömöt okoz” - olvasható a Capriban írt, 1928. október 31-i keltezésű és a Mamának címzett német nyelvű levélben. L. ,fiebe Mamuskám!” Bp., 1998. 161. tételét - és kötetünk 201. oldalát. 9 Nagy Etelt (1907-1939), Kassák Lajos nevelt lányát, Déry már jóval korábban ismerte. Kapcsolatuk „oknyomozó” történetének kibontását 1. Tasi József - az előző egység bevezetőjében már idézett - tanulmányában: Modell és mű: Krausz Évi alakja „A befejezetlen mondat”-ban. In: D. T. úr X.-ben. Szerk. Botka Ferenc. Bp., 1995. 133-142. ——— 296 ------------
