Déry Tibor: A Halál takarítónője a színpadon. Cikkek, nyilatkozatok, jegyzetek 1921-1939 - Déry archívum 5. (Budapest, 2004)

Naplójegyzetek 1925-1937 - Mallorcai szép napok. Déry Tibor két élete, 1934/1936

hónapokról legfeljebb a noteszben gondosan vezetett név-, cím- és telefonjegyzékből tájékozódhatunk, ez sem érdektelen.

A mallorcai napló megismerésétől bizonyos mértékig szintén azt reméltük, hogy közelebbi részletekre bukkanunk benne A befejezetlen mondat létrejöttéről, az írói-alkotói műhely gondjairól. Abban is reménykedtünk, hogy néhány olyan motívum is felmerülhet benne, amelyek a mű helyi kötődéseire vonatkoznak. Az előttünk fekvő szövegek azonban e tekintetben csalódást okoztak. A megörökített részletek még csak nem is említik a műhelygondokat. S a várt „couleur locale” nyomaira sem igen sikerült rábukkannunk. Bizonyítékául annak, hogy a regény cselekménye, szereplői és színterei már jóval papírra vetésük előtt kialakultak az íróban. S megfogalmazásuk részleteire nem igen volt hatással a frissen megismert környezet.

Hacsak... hacsak nem sorolunk ide a leírások közül egy apróságot, amelynek élményanyaga talán mégis összefüggésbe hozható a szigeten szerzett benyomásokkal. E kérdéses rész a birka falánkságával kapcsolatos, amelyben - nem sok rokonszenwel - az egyik szereplő magatartását írja körül az írói képzelet.4 E részlet „mallorcai” mivolta azért merült fel bennünk, mert a feljegyzések egy részlete (a megérkezést követő kirándulás leírásában) azt sugallja: az író érdeklődéssel figyelte a sziget e legelterjedtebb állatát és a tartásával kapcsolatos szokásokat. 5

Maradnak tehát az írói műhely működésének külső körülményei, bár ezekről - a parányi szerzetesi szoba, a rendszeres és módszeres fogalmazás, a sovány táplálkozás, a narancskoszt és a feketekávé részletes leírása stb. - szó esett már az író korábbi életrajzaiban,6 de legfőképpen az ítélet nincs fejezeteiben 7

Az előttünk lévő leírások kronologikus rendje, a fogalmazás hétköznapjaira való ismétlődő utalások azonban a késői összegezésnél valahogy határozottabban tudják érzékeltetni az íráskényszer naponként ismétlődő rendszerességét és egyhangúságát - az írói munka szigorú, bár önként vállalt lekötöttségét, s ha úgy tetszik: fogságát. Igaz, minderről az azt elszenvedő már egy, a Mamá4 „Oly falánk volt, mint a juhok - olvassuk Lauráról, Parcen Nagy Lőrinc és Désirée anyjáról az V. fejezetben amelyek felfordulva, haláluk pillanatában is tovább csipegetik még a füvet.” Déry Tibor: A befejezetlen mondat. Bp., 1947. II. köt. 46.

5 L. a valldemossai kirándulás pótlását a novemberi feljegyzések között. A légycsípések elleni védekezésnek ott leírt módja még ma is használatos.

6 L. Déry Tibor: Önéletrajz. = Új Hang. 1955. 9. sz. 20-24.; és D. T.: Theokritosz Újpesten. Bp., 1967. 18.; és D. T.: Botladozás. Bp., 1978.1. köt. 24.

L. az ismert önéletrajzi regény 20., Agilis, ijjú alakom és 21., Példázat a börtönről című fejezeteit.------------ 295 ------------