Déry Tibor: A Halál takarítónője a színpadon. Cikkek, nyilatkozatok, jegyzetek 1921-1939 - Déry archívum 5. (Budapest, 2004)

Naplójegyzetek 1925-1937 - Napfény és felkészülés. Dubrovnik, 1933

látható.'' - Déry Tibor március 15-én kelt levele még további két vers megküldését is megemlíti, de sajnos címeikről nem szól.5 6 Annyi azonban az elmondottak alapján is nyilvánvaló, hogy Dubrovnik Déry egyfajta új - s egyben utolsó - lírai kitárulkozásának is színhelye.7

Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy a dubrovniki naplófeljegyzéseknek minden korábbinál tágasabb a holdudvara. S akkor még nem is szóltunk a kéziratokat látványosan kiegészítő amatőrfelvételekről (hátlapjaikon az író keltezéseivel), valamint a minden eddiginél gazdagabb képeslap együttesről, amely gazdagon idézi Dubrovnik történelmi városmagját: az óratornyot a Sponza palotával, az Óvárost átszelő Placat, a Jezsuita templomhoz vezető lépcsősort, a régi kikötőt, a Belvedere szálló teraszát, de legfőképpen a Sveta Jakova utcáról nyíló pálmás kilátást s külön a Locrum szigetet, egyszóval azt a környezetet, amely hónapokon át Déryt körülvette. Végül néhány nyomtatványt is meg kell említenünk: az útikönyveket, leporellókat, hajómenetrendeket, valamint a „Societé de amis de la langue franţais” dubrovniki fiókjának pecsétjével ellátott folyóirat számokat (La Nouvelle Revue de France), amelyeket valamely oknál fogva az érdekelt „magánál felejtett.”

Filológia előkészítő munkánk szempontjából már csak azért is szükségünk van e kiegészítő dokumentumokra, mert a „fekete notesz” feljegyzései meglehetősen hiányosak, úgy is mondhatnánk: szabálytalanok - legalábbis az eddig közéltekhez képest. A korábbiak ugyanis elsősorban rövid, sokszor csak egy- egy szóból álló emlékeztetőkből állnak: személy- és földrajzi nevekből, egy- egy tulajdonság megnevezéséből, idegen nyelvű kifejezésből. A Dubrovnikban írottak egy része is ilyen, ám többször is megszalad az író tolla, s a szavacs- kák mondatokká, időnként már-már történetté kerekednek.

A korábbiaktól való legszembetűnőbb eltérés azonban abból áll, hogy e feljegyzések a naplóírás idejét tekintve csonkák. Az író 1933. január 12-én

jFZáív_______________________________________________________jVa/t/énp ói- fí&éimü/eA

5 Valószínűleg ilyen módon helyhez köthető Az elfeledett táj című költemény is, amelynek színtere a Zog völgye; bár megfelelő források híján még nem sikerült földrajzilag egyértelműen azonosítani e rousseau-i környezetet.

6 Déry műveinek, illetve azok megjelenésének időrendbe sorolt bibliográfiájára tekintve valószínűnek látszik, hogy az utóbb Az elhallgatott válasz és a Nyakig szennyben címmel közzétett versekről lehet szó. Ez utóbbinak a valószínűsítését talán az is megerősíti, hogy két évvel később éppen a Sárközi György szerkesztette Válaszban (1935. ápr., 4. sz. 263-265.) kapott nyilvánosságot; a pontosság kedvéért tegyük hozzá: Európa címmel. Mint ahogy Az elhallgatott válaszról is tudnunk kell. hogy kilenc hónappal később a Nyugat közölte (1934. jan. 1.4. sz. 42.) - Vers címmel. (Az általunk idézett végső címváltozatok Déry A felhőállatok kötetének 1970-es, illetve 1976-os kiadásaiból valók.)

1 A következő években már alig került új költemény az eddigiek mellé.---------- 275 ----------