Déry Tibor: A Halál takarítónője a színpadon. Cikkek, nyilatkozatok, jegyzetek 1921-1939 - Déry archívum 5. (Budapest, 2004)

Naplójegyzetek 1925-1937 - Daturafák kertje. Olaszország, Capri - 1928

E kivonulás 1928. július végén-augusztus elején következett be. (Július végén Déry még Budapestről ír a Mamának, augusztus 6-án viszont Illyés Gyula már Feldafmgba címezi barátjához írt levelét.)5 Aki ekkor talán még nem is gondolt az olaszországi kirándulásra. Unokahúgánál, Rosenberg Lilinél és férjénél, Szilasi Vilmosnál keresett nyugalmat (mint előtte és utána is nem egy alkalommal). - A filozófusként ismert Szilasi ekkor még elsősorban üzleti ügyekkel foglalkozott az apósa által vezetett Nasici fakitermelő és feldolgozó vállalat vonzáskörében, s így ajnyagilag megengedhette magának az általa nagyrabecsült rokon támogatását. Valószínűleg ő és felesége vethette fel egy olaszországi elvonulás lehetőségéjt, legalábbis erre utal az a körülmény, hogy vízumkérésével Déry Feldafmgból folyamodik a budapesti olasz követséghez. S rokonainál várja be annak elhúzódó (közel két hónapig tartó) elkészülését, illetve megérkezését.6

Egy, a mamának írt levelezői; p tanúsága szerint Déry október 4-én indul délre. Első amatőr fényképfelvétőle, amely a Babits Mihály által az Esti kérdésben. felvillanó Riva főterét ábrázolja, arra utal, hogy olaszországi útját az író a Garda-tó északi csücskén kezdi; majd - ezt viszont a Mamának címzett másik levelezőlapjából tudjuk7 - háromnapi gyalogtúra következik a tó nyugati partján, amely után vándorunk Bresciában éjszakázik. - Igaz, a „gyalogtúra” utolsó szakaszában - Solónál - már vonatra száll; ezt rögzíti az itt vásárolt képeslap, amelynek hátuljára saját maga jegyezte fel: „(A Gardató) a Soló-Brescia vonatról nézve 7. X. 928.” - Másnap már Carrarába tart, hogy megismerkedjék a világhírű márványbányával. Közben azonban Párma nevezetességeit is megtekinti. - Innentől már saját feljegyzései tudósítanak.

Az így kezdődő olaszországi út emlékeit a hagyaték 64. kézirattári egységében találhatjuk; abban a 13,5 i: 8,5 cm méretű (ceruzával írt) noteszben, amely 38 lapból (76 oldalból) áll, te amely a szorosan vett útijegyzeteken kívül címeket, írói ötleteket, témákat, hétköznapi tennivalókat, elszámolásokat, feltételezhetően az Ébredjetek fel! című verseskötettel és terjesztésével kapcsolatos részleteket tartalmaz; továbbá a füzet 15. verzójáról a 16. rektójára átmenő - kemény és lendületes vonásokkal sorjázó vallomást: „Édes Angyalkám, gondolj rám folyton. Én is. Nlagyon szeretlek és vágyom utánad. Ölellek, csókollak, ott is akkor és úgy, ahogy akarod. Hülye, aranyos szamár, kincsesL. a „Liebe Mamuskám!’

Az Illyés Gyulával folytatott levele2ést 1. a „Költő, felelj!” c. tanulmánykötetben (Szerk. Tasi József. Bp., 1993. 86-155.) - A Mamához írt lapokat, leveleket a ,fiebe Mamuskám!” kötet tartalmazza. (Bp., 1998. 226.)

6 L. az előző jegyzetben említett két levelezést. Illyés Gyula 1928. szeptember 25-én kelt levele külön is kitér arra, hogy a vízumot megsürgette Antonio Widmamál, a budapesti olasz követség vezetőjénél (aki Sziráky Judit írónő férje volt).

c. levelezéskötet 160. egységét.

226 ------------