Déry Tibor: Különös árverés. Regények 1920–1942. Ein Fremder (Déry Archívum 4. Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, Budapest, 1999)
üilrfiiíWíil, iHiüUZinóval stb. ogyütt , dc azontúl hirtclon nyomát vesztette.) Egy órakor látták utoljára; a bank felöl jövet, hosszú léptekkel sietett a tér felé. Hárman is találkoztak vele - elsőnek a fűszeres -, s vallomásaik teljesen egyöntetűek. Sietve jött, kissé meghajolva s födetlen fővel. Jobb kezével egy vértől átázott zsebkendőt szorított orrához, bal kezét nadrágzsebébe dugta. Kravátlija kissé félre volt csúszva, s a gallérja véres volt. Mindhárman jól megnézték, a fűszeres többször is utána fordult. Akkor azt hitte, hogy tán az orra vérzik, s egy pillanatig arra gondolt, hogy felajánlja segítségét. De az idegen nagyon sietett, s néhány pillanat múlva befordult a sarkon. Kalapját a pénztáros holtteste mellett találták meg, a pult alá gurulva. Puha, kerek karimájú, zöld vadászkalap volt, s a fűszeres rögtön felismerte benne a furcsa öltözetű idegen kalapját. A pénztáros teteme elnyúlva feküdt a földön, a kassza mellett, arcán ökölcsapástól eredő súlyos zúzódásokkal. Egy foga kitört, s nyilván innét eredt a vérzés, mert egyéb sérülést nem lehetett találni testén. Nyakán fojtogatástól származó, véres(, rendkívül pontos) ujjlenyomatokat találtak. A gyilkos nyilván oly hirtelen végzett áldozatával, hogy annak még kiáltásra sem jutott ideje - sokan jártak ez idő tájt az utcán, de senki sem hallott semmit. Félelmetes erejű ember lehetett, (hogy puszta kézzel meg tudta fojtani áldozatát.) A rendőrség azonnal lezáratta a bankot, s csak délután öt órakor tartották meg a pontos helyszíni szemlét, mikor a vizsgálóbíró is odaérkezett. A bank által bejelentett kárösszeg aránylag igen kicsi volt - az igazgató azonnal megvizsgálta a könyveket, s megállapította, hogy a pénztárban a rablás elkövetésekor alig lehetett több négy ezerötszáz koronánál. - Négyezerötszáz korona! - csapta össze a kezét a vendéglősné a kaszinóban - s ezért kellett egy embernek meghalni... (Úrist en! M icsnrlíi nynmnrïhnr ... s milyen szívesen odaadta vpina-a^-» wMm*fTy-pmhpr ayt a pénzt, ha azzal - Történt már kevesebb pénzért is gyilkosság - jegyezte meg a sovány adóhivatalnok, s izgatottan kiitta a fröccsét. (- Tudok egy esetet, mikor valakit két forintért bicskáztak meg, három év vei ezelőtt történt...) De az asszony nemigen figyelt beszédjére. Egész lényében meg volt rendülve, s hangosan panaszkodva döcögött ki a konyhába. Útközben, egy hirtelen gondolattól megkapva, befordult a folyosóra. Révész szobája előtt (állt meg) megállt, és rövid habozás után megnyomta a kilincset. - Hátha nyitva felejti egyszer az ajtót! - gondolta.
