Déry Tibor: Különös árverés. Regények 1920–1942. Ein Fremder (Déry Archívum 4. Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, Budapest, 1999)
Különös árverés Világvárosi regények 905. sz. (1942. január 20.) - Dániel Tibor álnév alatt. Borítólap: Lengyel Lajos. - Faragó Miklós Déry Tibornak címzett, 1962. február 4-én keltezett levele szerint a sorozat második, tel-avivi kiadásában is megjelent. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: a boszniai környezet az író öccsével, Georgival kapcsolatos, aki a húszas évek elejétől a mama testvére, Rosenberg Hermann által vezetett Nasici Fakitermelő és Feldolgozó tröszt különböző telephelyein dolgozott, s akit bátyja néha-néha meglátogatott. (Egy ilyen látogatás emlékét Örökíti meg Déry Utazás a Dunán című írása - újraközlése sorozatunk Knockout úr útijegyzetei c. kötetében.) - Georgi nem volt kiemelkedő adminisztrátor, sőt kisebb galibák is akadtak körülötte, különösen a szlavóniai Susinen, Ljeskovacon vagy Gyurgyenovácon, ahol különféle adósságokat csinált. Büntetésből a Barcson székelő üzemvezetőség a Nasici egy isten háta mögötti boszniai telepére, Podgradicba (utolsó postája Bosansko Gradiska) helyezi át. (L. Liebe Mamuskám! 755. levelét.) A helyszínen kívül (a Szarajevó és Mostar között fekvő Zavidovics, illetve Vélje Gorci) - a Különös árverés összes többi vonatkozása: játék. A ponyva-történeteket szállító író eljátszik az utalásokkal-hivatkozásokkal, egy-egy kacsintással a szereplők közé emelve barátait-rokonait. Georgiból is lelkes, a tröszt érdekeit furfangosan képviselő minta-hivatalnokot csinál. Tegyük hozzá: némi testvéri iróniával színezetten, hiszen a Nasicitől való felmondás (mert végül is ebbe torkollott az öcs családi pályafutása) és az azt követő londoni, USA-beli és közép-amerikai „álláskeresések" után Georgi itthon épp kutyasétáltatással és kereskedéssel töltötte napjait. Mint ahogy az is ugratásként fogható fel, hogy Déry a Standard Rt.-nél hivatalnokoskodó írótársát, Vas Istvánt a ponyvabeli Drach és Társa hivatalnokai között szerepelteti. A „tudni nem érdemes dolgok' kategóriájába tartozik még Morocz cégvezető neve is, amelyet szerzőnk ugyancsak egy létező személytől kölcsönzött. Morocznak hívták ugyanis Déry első hivatali főnökét, a Nasici expedíciós osztályának a vezetőjét. 1913-at követően az ő segítségével kísérelte meg Rosenberg nagybácsi bevezettetni idősebb unokaöccsét a hivatali és kereskedői élet rejtelmeibe. Mint köztudomású - már