Déry Tibor: Knockout úr útijegyzetei. Elbeszélések 1930–1942. Erzählungen aus den Reiseerlebnisse des Mr. Knockout (Déry Archívum 3. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Előszó

sorozatunkban megjelenő „Liebe Mamuskám!" című kötetet 157. egységének bevezetőjét). - Az írónak a Népszavához, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt napilapjához fűződő kapcsolatai továbbra is eléggé lazák maradtak (1930, 1931, 1936, 1938). Irodalmi szempontból a harmincas években is változatlanul a folyóirat közlések a jelentősebbek, mert igaz ugyan, hogy az újságok igen széles nyilvánosságot biztosítottak, de utóbb vaskos könyvtári köteteik azonmód el is temették szövegeiket. A folyóiratokat a szakma - érthető módon - komolyabban vette s az irodalomtörténet emlékezete is jobban megőrizte közleményeiket. Ilyen meggondolások alapján emeljük a Nyugat-beli közléseket az élre (1930, 1931, 1933, 1934, 1935, 1938), annak ellenére, hogy az évek előrehaladtával e kapcsolatot a lassú elhidegedés jellemezte. Ugyanezt tapasztalhatjuk Kassák Munkáját illetően is (1930, 1933). Külön említést érdemelnek viszont az évtized második felében indult baloldali szemlék. Az urbánus írókat egyesítő Szép Szó elismerte Déry jelentőségét, de nem tekintette főmunkatársnak (1936, 1937, 1938). A nép frontos és kommunista irányítású Gondolatnak a szerkesztésébe is bevonták (1936, 1937), ám hamarosan kiderült, hogy a napi politika síkján nem lehetséges az együttműködés. A legtartósabb kapcsolat a kolozsvári Korunkkal alakul ki (1930, 1931, 1933, 1936, 1937), amelynek szerkesztője, Gaál Gábor - Déryhez hasonlóan - független szellemként kivánt és tudott szocialista lenni. (A Korunk tette például közzé a legtöbb részletet A befejezetlen mondat készülő fejezeteiből.) A teljesség kedvéért soroljuk fel azokat a lapokat is, amelyek legfeljebb egy-két alkalommal adtak teret Déry írásainak. Ilyen volt az Erdélyi Szépmíves Céh folyóirata, az Erdélyi Helikon (1931), a reklámszakma lapja, a Reklámélet (1932), a művelt nagyközönség lektür-olvasmányait szállító Ünnep (1935), a népi írók fó fóruma, a Válasz (1935), a színvonalas képes havilap, a Tükör (1937), illetve az erdélyi baloldalt egyesítő Brassói Lapok (1937), amely rövid erdélyi útja során látta vendégül az írót, illetve írásait. E felsoroláson belül külön kell szólnunk azokról a németországi lapokról, amelyek (egy-két közlemény erejéig) befogadták 193l-l932-ben a budapesti jövevény termékeit. Ilyen volt a Die Dame irodalmi melléklete, a Die losen Blätter (1931), a múlt században indult képes családi lap, a Die Gartenlaube (1932), a Kölnische Illustrierte Zeitung (1932) és a tisztes színvonalat képviselő Querschnitt (1932), amelyet bizonyos tekintetben a budapesti Tükör egyik előképének tekinthetünk. Ha más nem - e rövid kitekintés is érzékeltetheti: a harmincas évek elején átmenetei törés keletkezett Déry pályáján. Itthon sikertelenségei és magánéletének zsákutcája nyomán rövid időre felmerült előtte annak a lehetősége, hogy német íróként próbáljon érvényesülni. A következmények ismeretesek, szól-