Déry Tibor: Knockout úr útijegyzetei. Elbeszélések 1930–1942. Erzählungen aus den Reiseerlebnisse des Mr. Knockout (Déry Archívum 3. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Előszó

tunk is róla előszavunk első soraiban. - Ezúttal csupán azért idézzük fel, hogy érzékeltessük kötetünk összeállításának nehézségeit. S e nehézségek közül még csak az a kisebbik, hogy az anyaggyűjtés során a magyar sajtón kivül a németet is át kellett tekinteni. A komplikációk abból adódtak, hogy az író a németül írt szövegeit, amelyeknek csak egy jelentéktelen töredékét sikerült 1931—1932ben publikálnia, hazatérve a Pester Lloydban is megpróbálta közzé tenni, s mint a hagyatékban fennmaradt néhány szerkesztőségi levél, például a baseli National-Zeitungé (1936. október 10-i keltezéssel), vagy a. Prager Tagblatté (1939. február 9.) tanúsítja, korábbi elhelyezésükkel más, külföldi német napilapoknál is kísérletezett. Sőt, a műveivel takarékosan gazdálkodó menedzserként még arra is jutott ideje és ereje, hogy a publikálatlanul maradt írásokat (s néhányat a Pester Lloydban megjelentek közül is) a hatvanas években végre, illetve ismét nyomdafestékhez juttassa néhány német napilapban, mint például a zürichi Die Weltwoche (1964), a Stuttgarter Zeitung (1967), a Frankfurter Rundschau (1967), a Kieler Morgenzeitung (1967), a Süddeutsche Zeitung (1967), illetve a Süddeutsche Illustrierte Wochenzeitung (1969). E szóródást csak tétezi, hogy az ezt követő években néhányat e német szövegekből maga is visszafordít, vagy visszafordíttat magyarra. (Ld. Vigilia - 1970, Elet és Irodalom - 1971, Jelenkor -1971, Népszava - 1971 ). (E német szövegekről ma már nem minden esetben deríthető ki: mi az, amit Déry először magyarul írt meg, s csak utóbb fordította le a publikálás reményében, s mi az, amit eredetileg is németül fogalmazott? E mikrofilológiai részletkérdéssel nem tudtunk érdemben foglalkozni.) Kötetünk gyűjtőkörét meghatározva nem tekinthettünk választóvonalnak e kétnyelvűséget. Minden olyan elbeszélésnek minősülő írást egybegyűjtöttünk tehát, amely 1930 és 1942 között megjelent, pontosabban megfogalmazódott; a korábbi sajtópublikációk mellé odasorolva a hatvanas és hetvenes évek közzétételeit, sőt azokat a még mindig kiadatlan gépiratokat is, amelyekre időközben a hagyaték áttekintése során bukkantunk. E vegyes összetételű és forrású novellatermés mennyiségi, illetve statisztikai összesítése - jelenlegi ismereteink szerint az alábbi képet mutatja: 15 elbeszélés csak magyarul, 19 csak németül, 10 magyarul is és németül is megjelent; továbbá egynek magyar, s két továbbinak német nyelvű gépirata maradt ránk. (Szeretnénk külön aláhúzni a Jelenlegi ismereteink" megszorítást. A további kutatások még bővíthetik e 47 írásmű számát, illetve nyelvi változatát. A Szerencsefia elbeszélésnek tudunk német címéről, de szövege nem került elő. A Der Bőrnek is tudjuk a címét, de sem magyar eredetijét, sem német