Déry Tibor: Knockout úr útijegyzetei. Elbeszélések 1930–1942. Erzählungen aus den Reiseerlebnisse des Mr. Knockout (Déry Archívum 3. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

A szórakozott ember

A szórakozott ember £"/50 megjelenése: Magyar Hírlap (Budapest) 1930. okt. 3. 224. sz. 5-6., javított utánközlése: Jelenkor 1971. ápr., 4. sz. 306-308. - Kézirata ismeretlen. Szövegközlésünk alapja az a magántulajdonban lévő újságkivágat, amelyen az író - valószínűleg az utánközlés előtt - kisebb-nagyobb javításokat végzett. E kézzel írt korrekciók egyik kulcsmondata a cím felett található: „Devecseri helyett végig: Dénes-t. " Az eredeti szövegben ugyanis Devecserinek hívták az egyik szereplőt. A változásra minden bizonnyal az késztette az írót, hogy a novella megjelenése óta a Devecseri név foglalttá vált az irodalmi köztudatban. A közlésre szánt írásműben az olvasók többsége az időközben országosan ismerté vált Devecseri Gáborra (1917-1971) gondolkodhatott volna. (Egy frissen napvilágra került füológiai jelzés arról tudósít, hogy Déry már röviddel A szórakozott ember megjelenése után megismerte Devecserit; Énekelnek és meghalnak c'unű verskötetét ugyanis az alábbi dedikációval adta az akkor 14 éves fiú kezébe: „Devecseri Gábornak sok szeretettel Déry Tibor 931. VII. 12." - Magántulajdonban.) Tárgyi és életrajzi vonatkozások: a szórakozott ember vonásai sokban emlékeztetnek Németh Andorra (1891-1953); a bécsi környezet viszont ismeretségük kezdetét, a húszas évek elejének emigrációját idézi. Az orvostani vonatkozásokat Déry minden bizonnyal szerelmének, Karinthyné Böhm Arankának a tanulmányaiból merítette, aki az elbeszélés írásának idején vizsgázgatott az orvosi egyetemen; önéletrajzi regényében, az ítélet nincs Régimódi szerelem című fejezetében Déry is megemlíti ezeket a tanulmányokat, s azt is, hogy Aranka felkészülései során rendszeresen vállalta a tananyag kikérdezését. Az írás hangvétele és a leírt beugratás elképzelhetetlen az egykori Hadik Kávéház vidám és könnyed szellemessége nélkül, amelyet utóbb Németh Andor is megörökített Egy foglalt páholy története (1942) című regényében, s amelynek Devecseri Gábor apja, Devecseri Emil is törzsvendége volt. H

át kérem, ilyen emberek is vannak a világon! Tudniillik szórakozottság tekintetében... Igaz ugyan, hogy én mindig is gyanúpörrel éltem szórakozott em-