Déry Tibor: Knockout úr útijegyzetei. Elbeszélések 1930–1942. Erzählungen aus den Reiseerlebnisse des Mr. Knockout (Déry Archívum 3. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Itthon

I. beszámoló egy hétköznapról Először németül: Referat über einen alltäglichen Tag. Pester Lloyd 1937. okt. 28. 245. sz. (regg. kiad.) 1-3. Kézirata nincs. Magyarul itt először, Tandori Dezső fordításában. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: az írás tárgyszerű keresztmetszetet ad Déry életéről, gondjairól, kapcsolatairól - és alkotó módszeréről. - Az előző évekhez hasonlóan munkájának középpontjában ekkor is még „a regény", A befejezetlen mondat áll, amelynek lassan-lassan utolsó fejeztei felé közeledik. Eközben írójának hétköznapi mozgástere erősen leszűkül, akár egyetlen kilométernyi sugarú körrel is körülhatárolható. Középpontjában a Belváros utcái és terei állnak: a Nádor- és Dorottya utca, az egykori Ferenc József, ma Roosevelt tér, illetve lakása (Árpád u. 12.). Kissé a kör kerülete felé haladva: a Florenz kávéház az Aulich u. 1ben, a Szép Szó szerkesztősége (mert az elsőként felkeresett hivatalban ezt kell látnunk) a Vilmos császár, ma BajcsyZsilinszky u. 28. I. emeletén; egy másik kávéház, a Japán (ma az Írók Boltja) az Andrássy út 45-ben, s végül a második szerkesztőség, a Pester Lloydé, a Mária Valéria-, ma Apáczai Csere János u. 12. alatt. E hétközhapi mozgástérben fokozatosan feltárulnak előttünk az író kapcsolatai: édesanyjához, akivel egy lakásban lakik; rokonságához, amelyet ehelyütt J. néni = Jenny néni, a mama nővére képvisel, s végül fiatal kedveséhez és barátaihoz. A tárcában leírt „fiatal lány" minden valószínűséggel azonos Gálfszky Erzsébettel, akit Déry a Rudolf, ma Széchenyi rakpart 7. sz. alatti albérletében ismert meg, mint a főbérlök gyerekét. Dunakeszire tett ötletszerű kirándulásuk emléke visszatér egy öt évvel később kiadott ponyvafüzet, a Víkendház Gödön leírásaiban. A barátok közül Gelléri Andor Endrét és Tersánszky J. Jenőt Déry közvetlenül is nevén nevezi, a B.-vel jelölt Bernáth Aurélra azonban csak az életrajz ismeretében következtethetünk, s ugyanilyen módon ismerhetjük fel a második szerkesztőség, a Pester Lloyd irodalmi rovaVezetőjében Keresztury Dezsőt, aki 1936 és 1942 között folyamatosan nyilvánosságot biztosított Dérynék - ráadásul dupla honoráriumért, a fordítást is kifizetve.