E. Csorba Csilla: Máté Olga fotóművész. „Nagy asszonyi dokumentum” (Budapest, 2006)
Csendéletek, reklámfelvételek és városképek
kaktusz, tulipán és páfrány. A felülnézetből megörökített gyümölcsök síkszerűségét a sötét formákon megcsillanó fény ellensúlyozza, a rendkívül szűk kivágásba összekomponált kerek- ded formák, a háromszögű szerkesztés a paprika, paradicsom, retek együttesét puszta formajátékká avatja. Kortársaihoz hasonlóan őt is megejtette a tojás klasszikusan tökéletes formája, a matt felületű test bársonyos fényvisszaverő képessége. Az organikus formák szikár geometrikus tárgykörnyezetbe helyezése felcserélhetővé teszi a természetest az ipar által előállítottal. A finom, lágy világítás a tárgyak anyaghűségét fokozza. Louis Kaplan Foto- Ei / Fotó-tojás címen írt tanulmányt arról, hogy az 1920-as, korai 1930-as években milyen gyakori volt a tojás szerepeltetése csendéleteken, kísérleti fotográfiákon, s a korszakot Franz Roh tréfásan Photo-Eye helyett Foto-Ei-nek nevezte el. Man Ray, Edward Steichen éppúgy, mint a Bauhaus alkotói, Walter Peterhans, Herbert Bayer, Moholy-Nagy László vagy nálunk Bárány Nándor is behatóan fotózta a több képzőművész, így pl. Branpusi által a magas művészetekbe emelt formát.23 Itt érdemes felvetni azt a megválaszolhatatlan kérdést: vajon az 1920-as évek második felében volt-e módja kimozdulni az országból, találkozni elvándorolt pályatársakkal, mint pl. Landau Erzsi, Laub Juci, Révai Ilka, megtekinteni külföldi kiállításokat, beszerezni dokumentumokat? Levelezőpartnere, barátja, Ergy Landau 1925-ben vendégül látja Párizsban a Pestről ismert Moholy-Nagy Lászlót, s talán ennek köszönhető, hogy 1927-től a korábban gyakorolt festőies stílusról az Új Látásmódnak megfelelő képek készítésére ( Vasúti sínek, Kaktusz közelről, Emelő láncok) tér át. Landau 1929-ben részt vesz a stuttgarti Werkbund tárlatán, mégpedig annak első termében, amelyet Moholy-Nagy rendezett. 1931-ben ott van a nagy visszhangot kiváltó müncheni Lichtbild tárlaton.24 Beszámol-e benyomásairól az itthon dolgozó Máténak? Vajon csak építész rokonai és barátai által ismert, forgatott folyóiratok adtak képet számára az Európában bekövetkezett stílusváltásról? Az 1925-től megjelenő Bauhausbücherek, brosúrák, a német Werkbund Jahrbüchern képanyaga? Megkaphatta-e azokat, amelyekben a hozzá hasonló törekvésű nő fotográfusok, Germain Krull, Florence Henri, Marianne Breslauer közölték képeiket, pl. a Vu, Regards, Arts et Métiers graphiques stb. című lapokat?
