Kerényi Ferenc - Kováts Imre (szerk.): „Tanuljátok meg, mi a költő…” (Gyula, 2001)

Bevezető

VERSEK.

PETŐFI SÁNDOR.

1842-1844.

BUDÁN,-A MAGVAR K.:n EGYETEM BETŰIVEI.

18 4 4.

11

programunk mutatja be.) Egyik vidéki tartózkodásának, a Tolna megyei Borjádon való kétszeri időzésnek tárgyegyüttesét (1845 nyarán és őszén) a sárszentlőrinci diáktárs családja, a Sass família számunkra is megőrizte. Láthatjuk az íróasztalt, amelyen dolgozott, és amelyen - többek között - a közkedvelt A négyökrös szekér című versét írta; megszemlélhetjük azt a buzogányt, amely ottani szobájában függött, és amely óhatatlanul A magyar nemes világát idézi, és láthatjuk persze az egykori vendéglátó udvarház képét is. Az enteriőrt Petőfi hiteles tárgyai (tintatartója és egy maga faragta fakupa) teszik még teljesebbé. (14. kép) Költői forradalmát Petőfi Sándor megértő, segítő érzelmi társ nélkül hajtotta végre. A poéta fellángolásai - a dunavecsei Nagy Zsuzsika, a pesti Csapó Etelka, a gödöllői Mednyánszky Berta iránt — sokkal inkább a szerelemvágy, mintsem tartós, mély érzelem megnyilvánulásai. A két utóbbiból egy-egy verskötet is született. A 15 éves korában váratlanul elhunyt Csapó Etelka volt a múzsája a Cipruslombok Etelke sírjáról című ciklusnak (a kislányra a kiállításban a kötet mellett báli cipője és papírszínházának figurái emlékeztetnek); a mindössze néhány találkozás Mednyánszky Bertával hívta életre a Szerelem gyöngyei költeményeit (e kapcsolat ereklyéje a versmotívummá is lett virágemlék).

A konzervatív irodalomkritika, amelyet kezdetben meglepett Petőfi gyors és átütő sikere,