E. Csorba Csilla - Sipőcz Mariann: Arany János és a fényképezés. Országh Antal fotográfus /1821-1878/ pályaképe (Budapest, 2019)

Sipőcz Mariann: Országh Antal és a Nemzeti Színház

13. Porcellán fényképészeti műterem (Országh Antal): Feleky Miklós színész, 1863

méltatta művészetét - és Petőfi Sándor írt hozzá hódoló verseket. 1860-ban vonult csak vissza a színpadtól, de képtelen volt áttérni idősebb szerepkörre.

Laborfalvi Róza fejedelmi alakjának, mély, zengő orgánumának, plasztikus mozgásának köszönhetően született tragika volt, így főként a parancsoló királynői alakok - Gertrudis, Lady Macbeth, Volumnia - megformálásában volt kiváló. Az idő előrehaladtával szerepköre egyre bővült; francia színművek szerepeit is eljátszotta, népszínművekben is feltűnt, sőt idősebb korában egy-egy vígjátéki alakot is megformált. A színésznő 1869-ben visszavonult, de alkalmanként ezután is fellépett. Jászai Mari 1872-ben történt szerződtetéséig nem volt hozzá fogható tragikája a színháznak.

Komlóssy Ida (1861-től Kövérné) 1845-ben csatlakozott a társulathoz, de inkább szépségével és fiatalságával hatott, tehetsége nem volt két pályatársnőjéhez fogható. Idősebb korában, 1863- as visszavonulásáig, kissé testesen is, a tragédiák fiatal hősnőit játszotta.

A társulat kiváló komikája Szathmáryné Farkas Lujza 1844-ben szerződött az együtteshez, de a forradalomban való szerepvállalása miatt bujdosnia kellett, és csak bő egy évtizeddel később tért vissza a Nemzeti színpadára, ahol 1893-ig játszott.

Tizenhét évesen, 1851-ben szerződött drámai hősnő szerepkörre a társulathoz Szilágyi Pál lánya, Bulyovszkyné Szilágyi Lilla. Bár Kántorné óta ő volt az első színésznő, aki nem csak ösztöneire hallgatott, hanem tudatos művészi alakítást nyújtott a színpadon, idősebb pályatársnői mellett nem tudott érvényesülni, ezért 1857-ben elhagyta a társulatot, és német színpadokon szerzett nemzetközi

14. Porcellán fényképészeti műterem (Országh Antal):

Jókainé Laborfalvi Róza színésznő, 1863

91