E. Csorba Csilla - Sipőcz Mariann: Arany János és a fényképezés. Országh Antal fotográfus /1821-1878/ pályaképe (Budapest, 2019)
E. Csorba Csilla: Arany János és a fényképezés
retben felnagyítva az ikonikussá vált fotót akasztatta fel. Az ovális keretben lévő képen a Strelisky cég szignója olvasható, mert - mint azt Keresztury már megállapította - az 1867-es „kötetben közölt arcképet az utódok később átsimíttatták, Streliszkivel felnagyíttatták: ez a kép finom akadémikust ábrázol; csak árnyai maradtak meg az eredeti komorságának.”91 A versek további kiadásai során a kiadó már maga dönthetett, hogy az öt/esetleg több elkészült felvételből melyiket válassza, mert pl. az 1868-ban megjelent Kisebb költeményei negyedik kiadásában már az egyik szembeforduló, beragasztott portré látszik,92 míg Oláh Gábor 1913-ban, egy 1872-es kiadványba ragasztott fényképen talált rá a számára igazi Arany-arcot mutató Simonyi Antal fotográfiára.93 A nemzeti kiválóságok arcképeit gyűjtő Ernst Lajos kollekciójából származik a Nemzeti Múzeumban található többedik variáns, a Simonyi-soro- zat jellemábrázolásban, kvalitásban legszebb képe.94 A költő testével majdnem szembefordul, fejét kissé leszegi, teldntete balra réved, a kép erőteljes hatását aláírásával is autorizálja. Talán nem véletlen, hogy nevezetes életút-pillanatában, 50 esztendős korában érezte szükségét a Simonyi által levezényelt arcképpróbáknak. 3. A meg nem jelent album Ellinger Ede és testvére sorozata „Még egy kérés: szeretném a munkák mellé szerzőik arcképét is közölni. Hálásan fogadnám fényképét, amely drága emlék lenne számomra.” - írta Achille Milien francia költő és folklorista Aranynak 1867-ben.95 A drága emlék szerzésének lehetősége sokakat foglalkoztatott, mind többen óhajtottak volna a már életében legendássá váló költőről „tár- gyacskát, fényképet, vagy névjegyet”. A költő azonban mind kevésbé kívánja feltárni fizikai valóját a változó arcvonásait, betegségeinek, öregedésének jeleit is értelmező olvasói közösség számára. Emiatt kényszerül magyarázkodásra a Vasárnapi Újság szerkesztője, hiszen a régóta várt szépirodalmi mű mellé nem tudnak aktuális portrét az olvasók elé tárni: „Arany János arczképét legújabb müvének »Toldi szereiméinek megjelenése alkalmából a »Képes Néplap« e heti száma közli. E kép ugyanaz, melyet a Vasárnapi Újság számára 1868-ban egyik kitűnő művészünk készített. Daczára, hogy ennek már 11 éve, mégis ez mondható a koszorús költő legújabb arczképének, miután Arany János, ki legújabban szakáit növesztett, azóta sem vétette le magát. Azon képe, melyet a Vasárnapi Újság munkatársai sorában ez évben közöltünk, szintén korábbi időből való hű fénykép után készült.”96 Ebbe a sokszorosan megfogalmazott „hiányba” robbant be az Ellinger Testvérek fényképészeti műterem vágyott sorozata az akadémia tagjairól, tisztviselőiről. A Magyar Tudós Társaság 1831. február 14-én tartotta első közgyűlését. E nevezetes alkalomra, továbbá az 1865-ös Akadémiai album sikerére emlékezve Ellinger Ede királyi és udvari fényképész elhatározta, hogy Schrecker Ignác teljesítményét követve újfent megörökíti a tudományos intézmény valamennyi tagját. 1879/80-ban foghatott a maga által kitűzött nemes feladat teljesítéséhez, amelynek célja lett volna „szeretett hazánk egyik legszebb és legfontosabb ünnepét megünnepelni,”97 s egy Akadémiai albumot megjelentetni. E sorozatba illeszkedett Arany János négy új arcképének felvétele is. A Vasárnapi Újság 1880. áprilisi híradása szerint „a különös gonddal készített, Arany arcvonásait kitűnően sikerült módon megörökítő” fényképek már kaphatók Ellinger Ede fényképésznél és több más kereskedésben. A 63 éves költő fényképeinek nyilvános megjelenése azért okozhatott szenzációt, mert Arany 1867 óta nem fényképeztette le magát, s „a barna fürtös, fekete nagy bajuszú kép, mely őt férfi kora delében mutatja, kezdett már hozzá nem hasonlítani. Haj és bajusz megfehéredett, s arcza mélyen fel lön szántva az életekével.” Mivel a költő nem akart hozzájárulni arcmásai közszemlére tételéhez, azaz az album megjelenéséhez, újból „cselt” kellett alkalmazni, „hogy a nagy- közönség is hozzá jusson a drága vonások másához.” Az üzleti siker reményében „jótékony czélra, a magyar írók segélyegylete megsegítésére ajánlottak jelentékeny összeget az arczkép sokszorozási jogáért, így Arany belement, hogy portréja forgalomba kerüljön.”98 Az Ellinger testvérek (a Koronaherceg utca és az Úri utca sarkán található) nagypolgári miliőt sugalló műtermében, kárpitok, faragott bútorok között, kicsit kopottas ruhában Arany félszegnek tűnik, ezt árulja el testbeszéde, tartása: az akadémikust alakítja, közszereplő a ma28
