E. Csorba Csilla - Sipőcz Mariann: Arany János és a fényképezés. Országh Antal fotográfus /1821-1878/ pályaképe (Budapest, 2019)

E. Csorba Csilla: Arany János és a fényképezés

18. Biczó Géza akvarellje Ellinger Ede fotója nyomán A költő az első műtermi fotográfussal való talál­kozásakor, a privát családi fénykép készültekor is magánál tartotta kalapját és botját. 1880-ban, az Ellinger-sorozat ikonikus, a köztudatba leginkább metszet formájában átment háromnegyedes alakot mutató felvételen ugyancsak a személyiségének ré­szeként felfogott kellékekkel: botosán, s kalaposán jelent meg.100 A két fénykép keretezi a pályájának delétől haláláig terjedő életidőt: amikor lánya el­jegyzése alkalmából családi örömben megpihenhe­tett, s amikor „menni készül”, az útra való két kel­lékhez ragaszkodik. A „fényképíró urat” megszólító Melyik talál? című négysoros verse, amely a kép metszetvariációjával együtt szerepel,101 felerősíti és szubjektív magyarázattal látja el a portré jelentését, a múlandó vonások általa időtlenné, a Költő arcké­pévé válnak. A halála előtt két évvel készült alkalmi felvételek hamarosan a közösségi emlékezet részévé váltak. gánember álarcában. Gérokkot, háromnegyedes felöltőt, hozzá csíkos nadrágot visel. Fehér ingnya­kát csokornyakkendő keretezi, óralánca, szemüveg­zsinórja is látszik. Áll, ha mondják, s ül, ha kell, te­kintetét nem emeli a nézőre, s négyféle pózba meredve marad meg az utókornak. Haja, szakálla ősz, arca beesett, mozdulatlan, egykedvű. (Az elsőn a nézővel szinte szembefordul, mögötte szék, egyik kezét egy konzolasztalon nyugtatja;99 a második - álló - képen csak térdig látszik, fejét kicsit oldalt fordítja; a harmadikon ül, feje félfordulatban ábrá­zolt, karját egy fotel karfáján nyugtatja, beállítása, kézmozdulata erőteljesen hasonlít a fiatalkori Bara­bás festmény kompozíciójára; a negyedik, legen­dássá vált fénykép egy térdkép, ahol Arany jobb ke­zében botot, balkezében kalapot tart, arca balra fordul. Mint az köztudott, ez a felvétel tetszett leg­inkább a költőnek.) 17. Ellinger Ede: Arany János, 1880 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom