Thuróczy Gergely (szerk.): „Vénusnak szép játéka”. Erotika a magyar irodalomban (Budapest, 2004)

Ratzky Rita: „Vénusnak szép játéka”. Erotika a magyar irodalomban. Kiállításajánló

Ekközben leveté lágyan szőtt lepleit, íját,

S messze kitűnt delin és pusztán a déli sugárként. Hogy csendes Bodrogba leszállt, még gömbölyű térde Látszék a habból, mely azt fodorodva kertté,

S hajnalként futa gyors pirulás deli teste fehérén, Szállá tovább, s már a hullám tele combjait éré, Pajkosan ellebegett hajló ágyéka körül is,

S mosta sugár derekát. Ekkor meghajla kezével A deli lány, s szép kis tenyerét lemerítve szelíden A siető habokat képére, nyakára locsolta.

Megbomlott haja, és szabados fürtökben omolt el Tündöklő vállán, karján, és a kerek emlőn,

Mely mint egy fakadó bimbó kipirúla középett.

Kisfaludy Károly (Karl Heinrich Rahl): Illusztráció a Zalán futása első énekéhez (PIM)

Vörösmarty művét azrí«rőra-zsebkönyvben a főszerkesztő Kisfaludy Károly öt illusztrációval díszítette, ebből Vayerné Zibolen Ágnes szerint egyet ő maga rajzolt, épp a Hajna fürdését, melyet Kari Heinrich Rahl metszett rézbe.

A magyar romantika és a biedermeier világirodalmi rangú költői: Vörösmarty, Petőfi, Arany János alighanem „kettős könyvelést” folytattak ebben a témában: műveik az illendőség határán egy bakarasznyival sem lépnek túl. A férfitársaságokban megeresztett szövegeknek nincs nyoma, a jóval később megjelentetett ál-Petőfi, ál-Deák és ál-Tompa malackodásoknak nem sok hitelt adhatunk. Petőfi neve alatt megjelent A gránátos című és enyhén obszcén rajzokkal ellátott kéziratos könyvben olvasható műre (vagy legalábbis egy azzal azonos címűre!) van egy emlékezés-adatunk. Krasznay Péter (1830—1861) írja nap25