Thuróczy Gergely (szerk.): „Vénusnak szép játéka”. Erotika a magyar irodalomban (Budapest, 2004)
Ratzky Rita: „Vénusnak szép játéka”. Erotika a magyar irodalomban. Kiállításajánló
Ratzky Rita „Vénusnak szép játéka”. Erotika a magyar irodalomban Kiállításajánló A Vénusnak^ szép játéka című kiállítás első termének témája az erotika - értelmezésünkben a földi, azaz a testi szerelem - eredete. Koncepciónk szerint az erotika fogalma a testi vonzódást, a földi szerelmet jelenti. Ábrázolása irodalmi-művészeti célból történik, nem a primer vágykeltés okán, ez utóbbit a pornográfia kifejezés foglalja magába. Az erotika egyidős az emberrel, ezért visszatérő motívumai e helyiségnek az első emberpár képzőművészeti ábrázolásának különböző változatai. Az erotika eredetére vonatkozóan a szövegekből kétféle magyarázat bontakozik ki. Az egyik a bibliai: Isten saját hasonlatosságára megteremtette Ádámot és Évát, adta nekik lakóhelyül a Paradicsomot. Emberek lévén eljátszották az első nagy lehetőséget, bűneikért a verítékkel megszerzett élelem, a fájdalommal szült gyermekek és a szégyenérzet lett büntetésük. A maguk által kerített kert és az egymásnak szerzett öröm lett vigaszuk. Az alma számos közköltészeti és irodalmi mű kedvelt szimbóluma lett, jelentése összetett. Idézeteinkben a női kebel megjelenítője, de tágabban értelmezve jelenti az érett, termékeny asszonyiságot is. Nemes melljeden két szép termés alma, erdei kecskének mint két szép fia, ki mindenkor az rózsa hegyét lakja, színét, szépségét a rózsától kapta. (Énekek éneke, Negyedik ének, Bogáti Fazekas Miklós fordítása) Zichy Mihály: Illusztráció Madách Az ember tragédiája első felvonásához (MNG) 21
