Adrovitz Anna: ARC poetica. Petőfi Sándor életében készült képmásai (Budapest, 2012)
Képleírás és keletkezéstörténet - Barabás Miklós | Petőfi mellképe | 1846
Barabás Miklós PETŐFI MELLKÉPE 1846 és Barabás Miklós rajza után Tyroler József acélmetszetei PETŐFI MELLKÉPE 1847 és 1848 Petőfi Sándor 1846-ban szerződést kötött Emich Gusztáv könyvkereskedővel összes költeményeinek „örök áron" való kiadására, vagyis minden további megjelentetésük joga is a kiadóé lett. Az eseményről a Pesti Divatlap néhány nappal később tudósította olvasóit: „Petőfi összes verseinek újévre leendő kiadását derék könyvtárosunk, Emich Gusztáv vállalá magára, ki a géniális költőnek eddigelé megjelent valamennyi költeményét 500 pengő forinton vette meg, mi nálunk, kivált versekért nem csekély díj. A mű díszkiadásban s a költő aczélba metszett arczképével fog megjelenni." (Várkonyi, 1957, 35.) A metszet alapjául szolgáló rajzot Barabás Miklós készítette el 1846 augusztus-szeptemberében. Ennek a finom vonalú tusrajznak (kát. 9.), mely az 1900-as évek elején Ernst Lajos gyűjteményének értékes darabja volt, a 20. század első felében nyoma veszett, majd hosszú lappangás után 2011-ben bukkant fel újra. Központi jelentőségű a Petőfi-portrék között, hiszen kiindulópontja számos korabeli metszetnek és későbbi változatnak. Az utókor jórészt az ezen a Barabás-képen megalkotott arcot örökítette tovább. A tusrajzon Petőfit félprofilban, begombolt sötét atillában és fehér ingben ábrázolta a művész, a mai néző számára ez már az ismerős Petőfi-öltözet. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy ez a viselet nem felelt meg teljes egészében a korabeli társasági konvencióknak. A nyakkendő nélküli csupasz nyak, a begombolt ing és a kihajtott inggallér, melyek ezen a mellképen jelennek meg először, a továbbiakban nemcsak Petőfi hétköznapi öltözetét fogják jelenteni, hanem költői megjelenésének is jellemző „védjegyévé" válnak. Ezzel a kérlelhetetlen republikanizmusát, politikai radikalizmusát hangsúlyozó gesztussal példaképeit, a francia jakobinusokat, az angol és német romantikusokat - Byront és Shelleyt - követte. A kihajtott ingnyak viselete annak az embernek a tudatos választása, aki otthonának falát a francia forradalmárok Párizsból rendelt portréival borította be, és a rajz születése táján írta A nép című ARCpoetica | KÉPLEÍRÁS 49
