Adrovitz Anna: ARC poetica. Petőfi Sándor életében készült képmásai (Budapest, 2012)
Bevezető - Adrovitz Anna - Kalla Zsuzsa | ARCpoetica
adja ki a javított változatot, s egyben kibővíti a Petőfi életében készült képmások körét. A katalógus anyagának, adatainak korrekciója és szélesítése az ezredfordulón megjelent ikonográfiához képest mintegy 31 képet érint, az elveszett vagy lappangó művek jegyzékével együtt. A huszadik század második felében természetesen átalakultak a Petőfi-portékkal foglalkozó szakirodalom sokáig meghatározó, egyoldalú szempontjai, differenciáltabbá váltak a kérdések. „A művészettörténet-írásban újra előtérbe kerültek az alkotók életrajzát, ennek legszemélyesebb vonatkozásait az alkotások genezise szempontjából vizsgáló, pszichologizáló és mikrofilológiai módszerek, s megújult, új értékelés lehetőségeit teremtette meg az alkotásokkal kapcsolatba hozható helyi körülmények feltárása" (keserű, 2011, 4.). A jelen irodalom-, sajtó- és médiatörténeti, kultúratudományi irányzatainak tükrében át kellett fogalmazni a portrékkal kapcsolatos kutatások céljait, hiszen e képeknek saját korukban fontos ismeretközvetítő funkciójuk volt, növelték a sajtótermékek eladhatóságát, az olvasók igényelték a „személyes kapcsolat" megteremtésének illúzióját, sőt szerettek volna pontos, felismerhető, a részleteiben valósághű képet kézbe venni. De mit is jelenthet a fentiek értelmében vett „hitelesség", „valódiság"? A Petőfi-ábrázolásokon nem csupán a kor eszményítő portréművészete, vagy a képzetlen művészek esetlenségei hagytak nyomot, saját maga legalább ilyen erőteljesen, tudatosan alakította arcképei elkészülését. A életmű komplex vizsgálatához fontos megismernünk, hogy milyen viszonyban állnak a költői szerepek a képmások Petőfi sugallta beállításaival, pózaival. Kötetünk címe, ARCpoetica, a portrék e bonyolult művészi-művészeti kontextusára utal. Fontos kettősséget állít, azt, hogy Petőfi esetében a költői önmeghatározás és a vizuális önmegjelenítés között szoros, szétválaszthatatlan a kapcsolat. Másrészt felhívja a figyelmet arra a tényre, amiről az életművet érteni kívánók nem feledkezhetnek meg, hogy verseinek közismert sorai, képei, víziói jelen voltak a korabeli sajtóban, sokszor a portrék közvetlen szomszédságában és - talán észrevétlenül - nem csupán a portréit elemző szakemberek, de a képmásait létrehozó művészek alkotói tudatában is. a portrék leírása és a katalógus Kötetünk első fejezete tehát a műelemzésé: a képleírásokat a keletkezéstörténetet megvilágító magyarázat követi. Az adatokat a művészektől és a kortársaktól származó visszaemlékezések, a költő verseinek és leveleinek ide vágó részletei egészítik ki. A bemutatott képek sorában a vörös díszkötésben megjelent Összes költemények címlapjára metszett Barabás-Tyroler-féle mellképek mellett helyet kap a baráti kirándulásnak tréfás rajzban emléket állító grafika, a gyermekkori 11 ARCpoetica BEVEZETŐ
