Adrovitz Anna: ARC poetica. Petőfi Sándor életében készült képmásai (Budapest, 2012)
Bevezető - Adrovitz Anna - Kalla Zsuzsa | ARCpoetica
portré, a - feltehetően udvarlási szándékkal, amatőr művésztől megrendelt - apró olajfestmény, a költő elefántcsontba faragott alakjával díszített pecsétnyomó és több Orlai-ábrázolás is. Az anyag sokszínűsége, a mögötte rejlő gazdag kulturális háttér szerteágazó vizsgálatokra ad lehetőséget. A portrék elemzését a művek nézőképekkel ellátott katalógusa követi, melynek felépítése - miként a köteté is - alapvetően kronologikus, ám például az egy rajz alapján készült metszetek és az egyes festmények változatai egymás után következnek. A szigorú időrendtől való eltérést részben adathiány részben datálási nehézségek indokolják. A ma ismeretes, magán- vagy közgyűjteményekben található, 31 számozott tételből álló katalógust fontos információkkal egészíti ki az a korabeli forrásban fellelhető, jól dokumentált 13 kép, amelyeknek időközben nyoma veszett. Ezeket a lappangó vagy megsemmisült alkotásokat A-tól M betűig jelöljük, minden fellehető adatuk, reprodukciójuk, leírásuk közlésével. A kötetet angol nyelvű rezümé és a bibliográfia zárja. művészek és képtípusok A korszak sajtójában megjelenő, illetve önálló portréként sokszorosított grafikáinak sajátossága, hogy sem a művészek, sem pedig a megrendelők, a vásárlók nem tekintenek rájuk egyedi műtárgyként, hanem különböző technikákkal másolják, illetve kiegészítik, megváltoztatják az eredeti rajzot. Ezért jól elkülöníthető, önálló alkotások helyett sok esetben elemzéseink is sorozatokat, variánsokat mutatnak be (kát. 9.; 10.; 11.). A sokszorosított grafikák mellett változatok létrehozása az egyik legfontosabb jellemzője Orlai Petries Soma Petőfivel kapcsolatos rajzainak, festményeinek (kát. 4. és E; 19-22.; 23-24. és K; 26-27. és M, 29-31.) így több ízben végigkövethetjük egy-egy mű útját a gondolat felmerülését tükröző vázlattól vagy a „természet utáni" rajztól az első, rendszerint kisebb képnek és változatainak születésén keresztül a másolás vagy mechanikus sokszorosítás útján történő többszörözéséig (keserű, 2011, a.). A Petőfi életében keletkezett képeket, melyek mind hazai művészek alkotásai, Rózsa György két csoportra osztja. Az első kategóriába eső ábrázolásokat barátok, hivatásos vagy műkedvelő festők készítették valamilyen személyes alkalomra, saját kezdeményezésükből, nem a publikálás céljával (kát. 1-6.; 8.; 14-15.; 19-23.; 25-26.; 28.). Az arcképek másik csoportjához azok a képek tartoznak, amelyek a gyorsan népszerűvé vált költő, majd a politikai életbe egyre aktívabban beavatkozó közéleti ember alakját tették széles körben ismertté. Ezekben az esetekben az eredeti kép a festő gyors technikájú, rajzos, akvarelles mintája nyomán mesteremberek, litográfusok kezén vált sokszorosítható, eladható műtárggyá (kát. 7.; 9-13.; 16-18. és rózsa, 2000, 102-104.). 12 ARCpoetica BEVEZETŐ
