Török Dalma (szerk.): Heinrich von Kleist. Miért éppen Kleist? (Budapest, 2016)
Beköszöntők - E. Csorba Csilla
érdeklődése a névadó szerző színpadi művei iránt. Egyre gyarapodtak műveinek magyar fordításai, színházi jelenléte folyamatossá vált, az elméleti írások Kleist „meghökkentő modernségéről” beszéltek. Az ICLM-en belül a 2000-es évek elején jó kapcsolatot ápoltunk a Múzeum akkori vezetőjével, Lothar Jordánnál, az aktuális Kleist-kutatás füzeteit (Beiträge zur Kleist-Forschung) szerkesztő irodalomtörténésszel. A bécsi Theatermuseum igazgatója, Thomas Trabitsch jóvoltából Kleist halálának 200. évfordulója, a Kleist-Jahr során ismerhettük meg Dr. Wolfgang de Bruyn igazgató urat. Köszönjük, hogy az évtizedek során egyre erősödő Kleist-érdeklő- désünket felkarolta, s az általa vezetett intézmény társunk lett egy „magyar” Kleist bemutatásában. (Ezzel a címmel rendezett fesztivált a berlini Collegium Hungaricum 2011-ben.) Nem kívántunk hagyományos életrajzi, a születéstől halálig ívelő zárt kronológiájú és szerkezetű kiállítást rendezni, ez talán ellenkezett volna Kleist bemutatásra váró személyiségétől is. A teljesség igénye nélkül, elsősorban az intenzív magyar Kleist- recepcióra támaszkodva, azt kívánjuk érzékeltetni, hogy a már-már lúzer, önmagával és a világgal elégedetlen, fiatalon elhunyt szerző micsoda hatalmas életművet teremtett, amely máig termékenyítőén hat magyar irodalmi művek születésére is. Kiállításunkban „megszólaló” kiváló fordítói mint „bőrközeli”, „párbeszédképes személyiségről” beszélnek róla, aki 200 év távolából is képes „bekebelezni” olvasóit, kortársabb kortárssá válni, mint némely mai külföldi író. Miért éppen Kleist? Mert olyan szerző, aki a mi nyelvünk közegében „borzalmasan nagyszerű alkotásaival” mindmáig, vagy egyre inkább úgy hat, hogy a 21. század elején is rajongók táborát tudhatja/ná magáénak. Kiállításunk egyben a szocializmust, rendszerváltást átélt két intézmény több évtizedes kapcsolatának/barát- ságának is lenyomata. Köszönetét mondok - Török Dalma kurátor nevében is - a Kleist-Museum munkatársainak kollegiális segítségükért, a műtárgyak kölcsönzéséért, a magyarországi köz- és magángyűjtemények együttműködéséért, Gajdó Tamás színháztörténésznek konzulensi tevékenységéért. A katalógus létrejöttét Christiane Kussin, az Arbeitsgemeinschaft Literarischer Gesellschaften und Gedenkstätten e.V. (Berlin) menedzser-vezetője segítette, a budapesti Goethe Intézet támogatása nélkül nem jöhetett volna létre a budapesti Kleist-ülésszak, amelynek szervezője, s tárlatunk folyamatos inspirálója, Földényi F. László irodalomtörténész volt. E. Csorba Csilla - A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója 51
