Török Dalma (szerk.): „Nekünk ma Berlin a Párizsunk”. Magyar írók Berlin-élménye, 1900-1933 (Budapest, 2007)
Berlin-brevárium - Schopflin Aladár: A Bánk Bán berlini bukása
Örvendek, kedves Kosztolányi, hogy Önt mások előtt is üdvözölhetem e szép munkája alkalmából. A magyar névnek, melynek Petőfitől s Aranytól kezdve Adyig és Móricz Zsigmondig annyi hirdetője akadt, új becsületet hoz majd és az Ön ifjúi nevét még inkább azok sorába lépteti, kik ma Európa szellemi és műveltségi életét jelentik. Igaz híve: Thomas Mann I Stefan I. Klein fordítása SCHÖPFLIN ALADÁR: A BÁNK BÁN BERLINI BUKÁSA1 A vaticinatio post eventum2 olcsó mesterség, de az előadás előtt épp úgy meg lehet jósolni, hogy a Bánk bán Berlinben meg fog bukni, mint most, előadás után. Már eleve bizonyos volt, hogy a mi színpadi irodalmunk büszkesége, egyedüli nagystílű tragédiánk a németnek nem fog kelleni, s hogy a Berlinben való elfogadtatására tett jóindulatú kísérlet Katona emlékének nem glorifikálására, hanem megtaposására fog vezetni. Ami a Bánk bán ban a mi szemünkben legfőbb érték, mindazt a német vagy nem veszi észre, vagy nem érti meg, mert specifikusan magyar érték. Az a nagyszerű történeti koncepció, amely egy drámában összesűríti a magyarság nagy históriai sorstragé- diáját (Beöthy Zsolt nagyon becses megfigyelése szerint, a forradalomba kényszerített lojalitás), s amelyben öntudatosan vagy öntudatlanul magunkra ismerünk valamennyien, idegennek örökre idegen fog maradni. Ez a sorstragédia a magyar földön és csakis a magyar földön játszódott le, s az a költői mű, melynek ez a leglényegesebb tartalma, csakis itt élhet igazi életet. A német tehát nem látja meg a Bánk bán nagyszabású hátterét s így szemléletére nem kap semmiféle perspektívát. Csakis azt látja, ami a felszínen van, ami a darabban történik s amit mondanak, semmit abból, ami a fölszín alatt, a darab mögött van. Épp így érthetetlen marad idegen előtt a Bánk bán egyik fő motívuma: az idegen kultúrával s annak idegen erkölcsével, szellemével való vívódás és az ebből fakadó gyűlölet az idegen kultúra képviselői ellen. Ezt jelképezi Petur bán és csoportja: a nemzetben élő konzervatív erők ellenállását a nemzet eddigi karakterét átalakító idegenség ellen. Ezzel Petur bán a mi szemünkben a magyarság egy fontos históriai típusának képviselőjévé válik. Ezt a típust a német nem ismerheti, s így Petur bánban nem láthat egyebet, mint egy cél nélkül átkozódó öreget, aki annál ellenszenvesebb neki, mert mindig a németek ellen átkozódik. Nálunk Petur bán a legnépszerűbb alakja a Bánk bánnak, a németek, úgy látszik, rá haragudtak legjobban. 70
