Török Dalma (szerk.): „Nekünk ma Berlin a Párizsunk”. Magyar írók Berlin-élménye, 1900-1933 (Budapest, 2007)
Berlin-brevárium - Kedves fratellók...
Tihanyi Lajos4 Mihályi Ödönnek, Berlin, 1927. március 21. Kedves Mihályi, soraiban az a legszomorúbb és ami legjobban megfogott hogy vegetálásra kényszerült maga is. Közös sors, eltérő formában én és százak mások így élünk. Maékhoz és Kassákhoz való ragaszkodása érthető. Az ember társakat keres az érvényesüléshez, amíg magában gyengének érzi magát. (...) Fanatikusan kell hinni, a bekövetkezendők rajtunk kívül is bekövetkeznek, de nem nélkülünk. Ennek a tudata tartja bennem a lelket. (...) Szerelem, munkaláz, az emberiség sorsa közösködik egymással bennem. Egyik sem lehet „élmény”, maga az élet, amiben együtt mindennek helye van. Tihanyi Lajos Bölöni Györgynek és feleségének, 1924. július 18. körül K. Fratellók, (...) Néha sikerült remekeket főzök - paprikásat és mayonézes halakat - főleg sok salátát eszem. Nincs semminek igazi íze. Néha olyan büdös húst adnak hogy az anyja istenit emlegetem a Teutonoknak - de megeszem. Tihanyi Lajos Bölöni Györgynek és feleségének, 1923. november 4. Kedves Itókám és Gyurkám, (...) Herwarth Walden5 Pestre megy előadni. Utánam szaladt hogy anélkül még se megy hogy engem ne ismerjen ha kérdezik. Szóval holnap feljön hozzám de a Sturmtól félek éppen jó lesz vihar előtt Párisba lenni! Ölel csókol titeket Frate II ótok Moholy-Nagy László6 Déry Tibornak, Berlin, 1930. március 27. kedves öregem regényedet már régen leadtam ullsteinnál, ahol azt mondották, hogy fantasztikus regények nem igen mennek, társadalmi regények jobban mennek, elhiszem, az emberek mindig arra kíváncsiak, ami semmi meglepetést nem hoz a számukra, hanem csak regisztrál.
