Török Dalma (szerk.): „Nekünk ma Berlin a Párizsunk”. Magyar írók Berlin-élménye, 1900-1933 (Budapest, 2007)

Berlin-brevárium - Kedves fratellók...

azonkívül nagyon kényeskedtek a kézirat külső megjelenési formája miatt, nem baj. csak már olvasnánk a regényt! ma telefonál­tam, hogy mi van a dologgal, bocsánatot kértek, hogy még nem jutottak hozzá, a jövő héten megint zaklatom őket. színdarabodról már beszéltem valakivel (nekem nagyon tetszett, annyira hogy a legszívesebben magam is megcsinálnám, ha direk­tor lennék), sajnos a darabot is otthagytam megbízható ullstein-emberemnek, hogy esetleg jobb benyomása támadjon rólad - így ebben a pillanatban nem tudok többet csinálni, mint hogy, ha alkalom adódik rá, pár embernek még mesélek felőle, nem tudnál még egy egy-fölvonásosat küldeni (németül - esetleg, de nagyon esetleg magyarul), hogy azt a másik mellett tovább adhatnám. ölellek te megbízhatatlan író, kár hogy nem tudtál valamit kibogozni. így nekem kell csinálnom, látom, a város hasát, szervusz, öregem, és szívből kívánom, hogy sikerüljön nekem valamit érdekedben csinálnom Moholy-Nagy Moholy-Nagy László Hevesy Ivánnak, Berlin, 1920. IV. 5. Bécsben kb. 6 hétig voltam. Rothadtam tulajdonképpen, mert úgy rémlik, nem is tudott mást cselekedni senki. Most már az egész Ma ott van. Ok terveztek állandóan családi alapon művészetet, kiadni a lapot, de nem volt hajlandó senki a magáét (pénzt) „richirozni”, így tán most is húzódik az ügy... Kemény is megérkezett. Kassák igen magához tartozónak számított újabban, de timeo Danaos alapon örülök itt lenni és nem az ő közelében. Bécsben Tihanyi volt drága jó emberem. Sokat együtt voltam vele, igazán és mélyen megszerettem. Azt írtad, szakítani mindig eddigi rothadt stb. Azt hiszem, a centrális probléma az, különb embernek lenni, mint az eddigiek. A kifejezés is más lesz a révén. Van Gogh, Kokoschka, Picasso (nálunk Tihanyi) pl. külön rend­szerek (őrültek), de ki mondhatja, hogy az őrültségük rosszabb őrültség (rendszer) a mi kollektív őrültségünknél (rendszerünk­nél). Ezek csak ingerelhetnek, izgathatnak, felfokozott más idegélekkel, de úgy, mint Cézanne pl. nem hathatnak. Gondolod, hogy Cézanne-t el lehet hajítani? Vagy kell? Vagy érdemes? A kubisták, futuristák eredményei (a mindent eldobás sem volt valójában az) most az epigonok kezén kétségbeesett tehetetlenséggé züllött. A Sturm legújabb kiállításán egy Kurt Schwitters nevű ember újságcikkekből és vasúti bárcákból, szőrökből meg abroncsokból csinál képeket. Minek? Festői problémák ezek? Azonkívül hogy nem is új. 10-12 évvel ezelőtt a Salon des Indépendants kiállításán seregszámra voltak az ilyenek. Igazán teljes lecsúszás ez és nem újrakezdés. Igen, azt én is érzem, hogy mást kell adni, mint amit eddig adtak, de ez úgysem lehetséges másképp, csak ha én is más lettem, mint az eddigiek (...) Néhányan ügyért dolgoznak, ezek meg (a bécsi magyarok) szentélyt és tabut csinálnak munkájukból, magukból. (...) Gondolom, itt jól is fog menni neki (Tihanyinak), mert Kokoschkán kívül, aki

Next

/
Oldalképek
Tartalom