Török Dalma (szerk.): „Nekünk ma Berlin a Párizsunk”. Magyar írók Berlin-élménye, 1900-1933 (Budapest, 2007)
Olvasatok - Lenkei Júlia: „Idegen zaj, idegen fények..." - Balázs Béla berlini korszakai
Ugyancsak Bergnernek készül Alfred Abel színész-rendező számára Stefan Zweig novellája alapján a Narkózis. Vajda László forgató- könyvével nem lévén megelégedve, Bertolt Brecht is Balázst kéri fel a Georg Wilhelm Pabst által rendezendő Koldusopera szce- náriumának megírására, mely filmnek végül ő lesz a művészeti vezetője is. Közben folyamatosan jelentet meg fim témájú cikkeket, tanulmányokat, és I 929-ben formálisan is befogadja a f Imszakma: részt vesz a svájci La Sarrazban rendezett filmművész-konferencián, és alapító tagja (egyebek közt Alberto Cavalcanti val, Léon Moussinaccal, Pabsttal, Eizensteinnel) a Ligue Internationale du Film Indépendant-nak. Filmes munkásságának megkoronázása A kék fény című film és A film szelleme című könyv. Balázs mindig is szeretett volna „saját” filmet rendezni. Ezt Leni Riefenstahl A kék fény című alkotása tette számára lehetővé. Az akkor divatos „hegyi filmek” sztárja, a nemrég százévesen elhunyt színész-rendező, aki ismerte a Kékszakállút, és a húszas években még nem volt Hitler kedvence, hozzá fordult segítségért leendő filmje forgatókönyvének problémáival. „Az látszott a legfontosabbnak, hogy jó munkatársat találjak a végleges forgatókönyvhöz. Balázs Bélát kerestem meg, aki a korszak legjobb filmszerzői közé tartozott, és opera-szövegkönyveket is írt, mint például Bartók Kékszakállújának librettóját. Kellemes meglepetésemre Balázsnak annyira tetszett a szöveg, hogy honorárium nélkül is hajlandónak mutatkozott megírni velem a forgatókönyvet. (...) Mialatt szerepem szerint kezdő síelőként a leglehetetlenebb bukásokkal kellett gyötörnöm magam, nagyon kellemes meglepetés ért. Balázs Béla meglátogatott St. Anionban, hogy együtt dolgozzunk a film forgatókönyvén. Ez nagyon ösztönzőleg hatott rám. Ideálisan egészítettük ki egymást. Míg ő a jelenetek beosztásának és a párbeszédeknek a mestere volt, én jól tudtam látvánnyá formálni a dolgokat. így kevesebb, mint négy hét alatt érdekes könyv keletkezett.”20 Az elképzelt történet beleillett Balázs műveinek gyakran feldolgozott problematikájába és szimbolikájába, ezért lelkesen vállalkozott a segítségre, s mivel a főszerepet a rendezőnő maga játszotta, az egész filmben tanácsadóként, ezekben a jelenetekben pedig kifejezetten rendezőként működhetett. Nemcsak szépírói ihletét, látását, ízlését, de technikai ismereteit is hasznosíthatta, mikor a rendezőnővel és az operatőrrel olyan módszereket és anyagokat találtak, amelyek felhasználásával a fontos éjszakai felvételeket nappal lehetett forgatni. Riefenstahl önéletrajzában ideálisnak nevezi együttműködésüket. „Augusztus elején beállított Mathias Wieman, két héttel később pedig Balázs Béla, aki néhány játékfilmjelenet felvételét szerette volna végignézni. Ideális együttműködés volt. A rossz hangulat vagy a vita elkerült bennünket."21 Az 1932-es bemutatón Balázs neve még rajta volt a stáblistán. A hegyi emberek által boszorkánynak tartott s halálba üldözött leány történetében nem sokat beszélnek. A Bécsben I 924-ben megjelent Der sichtbare Mensch a filmet mint a vizualitás művészetét ragadta meg, s Balázs ismeretlen vagy elfeledett emberi tartalmak kifejezésének új lehetőségét látta benne. A film azonban hamarosan megszólalt, ezzel nemcsak technikája és esztétikája, 1 1 7
