Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)

Tanulmányok: Város és művészet

A terv végül nem valósult meg, ám a szerzői szándék komolyságát jelezheti, hogy egy felmerült következő kiadás kapcsán a Pesti Napló továbbra is a grafikus formát emlegeti: „Reméljük, hogy [... a kiadó] nemsokára lehetővé teszi annak képekkel ellátott, olcsó és nép­szerű második kiadását.”36 E vizuálisan kísért alkotófolyamatot szemléltetik a kéziraton megmaradt rajzocskák, melyek portrékarikatúraként is értelmezhetők, mint például a félig kopasz, mégis kócos Juhgége vagy épp a szemétdomb körül olvadó hóhoz hasonlított ősz hajú Laboda. A nagyidai cigányok efféle olvasatát tovább árnyalja, hogy a szélrajzok közt az elbeszélő magát két ízben is ön­karikatúrában ábrázolja: Nosza én paripám, gúnár liba tolla! Eleget pihentél, meg vagy abrakolva, Megvakartalak, mert a füled se' látszott; Nosza hét, kezdj mostan vidám fürge táncot. (A nagyidai cigányok, 111/1-4.) A nagyidai cigányok címlapja, 1852 A játékos torzképén 16. századi, kócsagtollas, süveges ruhában mutatja önmagát, amint egy lúdtollon lovagol, a költők tollal-papírral harcoló klasszikus toposzát figurázva ki.37 A vázlatos képek mellett egy kidolgozottabb alkotás, egy Arany nevével együtt alig em­legetett illusztrációs elem még erőteljesebben kirajzolhatja a mű vizuális olvashatóságát, egyúttal a vígeposzként, paródiaként meghatározott műegész karikaturisztikus formáját is nyomatékosítja. A nagyidai cigányok 1852-es első megjelenésének címlapján borítókép látható, mely Csőri vajdát ábrázolja, aki a pince sötét zugában, bo­roshordók mellett hortyogva álmodja hagymázos vízióit. Az előlapon megjelenő rajz pozíciójánál fogva hangsúlyos, a szöveg egészét átfogó képi üzenet az alkotás kétszintű, többkulcsos jelentésközegét emeli ki (lásd a grafika párhu­zamos képszerkesztését). Nem kizárható, hogy a ké­pet a költő maga rajzolta,38 de mindenképp irányíthatta annak megkomponálását, hi­szen a nyomat a szöveg egyik kulcsjelenetét és mondaniva­lóját ragadja meg. Arany képi szerzőségét támasztja alá több olyan vizuális párhuzam 374

Next

/
Oldalképek
Tartalom