Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)

Tanulmányok: Város és művészet

Kisfaludy Károly rajza alapján készült metszet Vörösmarty Mihály A rom című művéhez, 1831

is, melyek említett önkarikatúrái és a címlap rajza közt fedezhetők fel. Az előlapon hátul középen elhelyezkedő, zászlót tartó huszár-figura, valamint a nyomtatott kézipéldányon található apró élcrajz megformálása ugyanis számos hasonlóságot mutat. Például a lábbeli, a ruházat sujtásai, illetve a hangsúlyos süveg és az azon nyomatékosan betűzött toll egy kézjegyet sejtetnek.

Külön izgalmas, és a műalkotás szövegvilágával eddig hangsúlyozatlan intertextuális viszonyt teremt, hogy a címlaprajz egyik előképének az a Kisfaludy Károly illusztráció tekinthető, mely Vörösmarty Mihály A rom című művéhez készült 1831-ben.39 Kisfaludy grafikájának többféle értelmezhetősége jól illeszkedik Arany művének többszörösen kifordított világához. A metszet ugyanis egyszerre idézi meg Vörösmarty eposzi világát, mely Arany műve esetében jól hasznosítható forrásvidéknek mutatkozhatott egy eposzparódiához, másfelől Kisfaludy alkotása általában is felidézi a reformkor lehetséges megjelenítésmódjait, formavilágát. A nagyidai cigányok ban A' rom hoz hasonlóan a történet központi szervező elve az álom, így Kisfaludy képét illusztrációs mivoltában is parodizálhatta, miközben általánosabb jelrendszerét a szüzsé szintjén fordíthatta ki: a reformkori poétikai és vizuális (idealizáló és transzcendens) megfogalmazásmódok folytathatatlanok lettek, de legalábbis ellenkező előjellel váltak működtethe- tővé a szabadságharcot követő években.

Ha nagytotálban tekintünk a két műre, a tömegek elrendezése és a kompozíció (például a főszereplők előtérben való elhelyezése, a képtér megosztása, a fekvő alak ruházata, testtartása, a kard szerepeltetése) látványos hasonlóságokat mutatnak. A nagyidai cigányok címlaprajza - karikírozást is működtetve - látványosan fordítja át Kisfaludy alkotását szelíd paródiává: a fenséges, romantikus ihletettségű, kissé pátoszos, klasszikus műfajjegyekkel operáló, vallásos ikonográfiát is bevonó A'rom-illusztráció a forradalom után készült A nagyidai cigányok ban ellenkező műfaji indíttatással és formai jegyekkel fogalmazódik újra. Mint említettem, mindkét műnek kulcsmetaforája az álom, mely az illusztrációkon hangsúlyosan tematizálódik. Kisfaludy művén egy alvó, lágy vonású, „a kortárs képi érzékelés szerint hangsúlyozottan nemzeti öltözetet viselő ifjú” és a rá néző szuggesztív, bizonyíthatóan az egyházi festészetből inspirálódó nőalak harmonikus egészet jelenít meg.40 Arany rajzán e hősies, idilli figura parodizálva jelenik meg: Csőri vajda fekszik a finom vonású ifjúhoz hasonlóan, ám sisak helyett egy boroshordón hever, arca keményebb vonásokat kap, a vallási jegyeket hordozó nő-vízió helyett pedig hagymázos álmok dicsőséges, ám annál irreálisabb hadi cselekedetei, Csőri holttesteken masírozó alakja jelenik meg a kép felső terében.

375