Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Tanulmányok: Város és művészet
Toldy Ferenc, Fábián Gábor, Nagy János, Ballagi Mór és Hunfalvy Pál voltak. 1865-ben ugyanez a bizottság az 1863-ban megjelent munkák közül Kriza János Néhány szó a székely nyelvjárásokról,30 míg az 1864-ben publikáltak közül Brassai Sámuel A magyar mondat: III. értekezés: Tüzetes rész című tanulmányát jutalmazta.3' Ez utóbbi két textus díjazásánál Arany és Toldy Ferenc töltötték be a bírálói szerepkört. Arany legtöbbször - összesen hat alkalommal - a legjobb dráma írásáért járó Teleki-féle drámai jutalomra beérkezett anyagok felett ítélt. 1859-ben a Teleki-bizottmány a beküldött nyolc tragédia közül kettőt emelt ki, mint legjobbakat és „egyenlő becsüeket”, és az ezek közötti választásra újabb bizottságot nevezett ki. E bizottságnak a Nemzeti Színház részéről Feleki Miklós és Hegedűs Lajos, az Akadémia részéről pedig Lukács Móric, Jókai Mór és Arany János voltak a tagjai.32 Arany az V. számú munkát - Dobsa Lajos Attila és Ildikó című művét - vélte a jobbnak.33 A jutalmat azonban Tóth Kálmán Egy királyné című tragédiája kapta.34 Aranynak a Teleki-jutalomra érkezett pályaművekről írt bírálatai közül csak ez az egy maradt fenn. Az Akadémiai Értesítőben közölt bizottsági jelentésekben az Akadémiai Ügyrendnek megfelelően a jelentések készítői - vélhetően a bizottság tagjainak védelme érdekében - a kritikai megjegyzéseket35 mint a bizottság egészének véleményét közölték,36 így a többi pályázati ciklusban bírált munkák esetében sajnos következtetni sem lehet Arany egyes művekkel kapcsolatos személyes véleményére. Bírálatai közül egyébként összesen öt ismert, melyek között a költő munkásságának és költészetelméletének ismeretéhez nélkülözhetetlen írások is találhatóak.371864-ben például egy széptani kérdés megoldására kiírt Gorove-pályatételre érkezett munkák bírálatában a népies és a műköltészet különbségét fogalmazta meg,38 míg az 1861-es, legjobb költői beszély írásáért járó Nádasdy-jutalomra írt bírálatból az eposzi költészetről vallott nézeteit ismerhetjük meg.39 A Teleki-jutalmat bíráló bizottságnak 1861-ben Kemény Zsigmonddal, Bérczy Károllyal valamint a Nemzeti Színház részéről Egressy Gáborral és Feleki Miklóssal együtt volt tagja Arany, és Szigligeti Ede A trónvesztett című művének ítélték a díjat.401863-ban szintén Szigligeti Ede kapta a jutalmat Laczkfi Imre című művével, a bírálók az Akadémia részéről Arany mellett Kemény Zsigmond és Bérczy Károly, míg a Nemzeti Színház részéről Egressy Gábor és Tóth József voltak.411864-ben a díjazott ismét csak Szigligeti Ede, a nyertes munka pedig az Egy nagyratermett férfiú volt. Az Akadémia Arany Jánost, Greguss Ágostot és Gaál Józsefet, míg a Nemzeti Színház Egressy Gábort és Szigeti Józsefet jelölte bírálónak.42 1866-ban Toldy Ferenc, Gyulai Pál és Arany János akadémiai, illetve Benedek József valamint Tóth József nemzeti színházi bírálók Zichy Antal A nagyság átka című művének ítélték a jutalmat.431868-ban a beérkezett 4 pályamű közül Szigligeti Ede Bajusz című komédiáját találták díjazásra érdemesnek Kemény Zsigmond, Arany János és Szász Károly akadémiai, illetve Szigeti József és Szerdahelyi Kálmán nemzeti színházi bírálók.44 Arany 1862-ben a szintén legjobb dráma írásával elnyerhető Karátsonyi-féle drámai pályázatra érkezett műveket bíráló bizottságnak is tagja volt Kemény Zsigmond, Jókai Mór, Pompéry János és Bérczy Károly társaságában. A testület a beérkezett hat munka közül az aránylag legjobb, V. számú pályaműnek, a Bűnt bűn követ címűnek ítélte a jutalmat.45 1866-ban szintén erre a pályatételre beküldött műveket bírált Bérczy Károllyal, Greguss 354
