Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Tanulmányok: Város és művészet
Az Akadémia épülete előtt várakozó kocsik, 1865 nTHHfBKf Az intézmény ekkor a régi alapszabályok szerint, de csupán zárt ajtók mögött, kisgyűléseken folytathatta tevékenységét, megfogyatkozott taglétszámát nem egészíthette ki, és szokásos jutalomdíjait sem adhatta ki. 1852-ben az egylettörvény értelmében fennállási engedélyért kellett folyamodnia, amely az udvar érdekei szerint módosított alapszabállyal együtt csak 1858 végén érkezett meg. Az alapításakor elsősorban nyelvművelő intézetnek szánt Akadémia az új Alapszabály értelmében nem a tudományok magyar nyelven történő művelését, hanem csupán a tudományok művelését tekinthette feladatának, szervezeti tekintetben pedig a kormány irányítása alá került. Elhárult viszont annak a veszélye, hogy az Osztrák Tudományos Akadémiába olvadjon, és 1858 végén már sor kerülhetett a jutalomdíjak évek óta húzódó kiosztására, új tagok választására.8 Az Akadémia tevékenységét korlátozó alapszabályok megváltoztatására 1869-ben, a korszerű tudománypolitikai elveket valló Eötvös József elnök irányításával és többek között Arany János titoknok szorgalmazására került sor. A költőnek az új alapszabályzat kidolgozásában játszott szerepét nem ismerjük pontosan, csupán arról van tudomásunk, hogy hivatalból tagja lett a „levelező tagok száma iránti tanácskozásra kinevezett” bizottságnak, amely azonban az adott kérdést az alapszabályok megváltoztatása nélkül nem vélte megoldhatónak, ezért javaslatot tett az „örvendetesen megváltozott politikai viszonyoknak" meg nem felelő szabályzat átfogó módosítására.9Arany ismét csak hivatala révén került az alapszabályokat átvizsgáló bizottságba,10 majd az alapszabályok módosítására új tervezetet készítő bizottságba is,”ám az ezen testületekben kifejtett tevékenységéről sem rendelkezünk adatokkal. Az MTA Könyvtár és Információs Központ kézirattárában fennmaradt ugyanakkor két, Arany kéziratos javításaival ellátott, A Magyar Tudományos Akadémia Alapszabályainak Tervezete: Vegyes-bizottsági munkálat című kisnyomtatvány.12 A „Vegyes-bizottsági" jelzőt mindkét nyomtatvány címében ceruzával áthúzták, az egyikre e helyett Arany a „Nagygyűlési” szót írta rá, míg a másikra a munkálat után az „a mint az Igazgató Tanács elfogadta” szöveget jegyezte fel (szintén ceruzával). Mindebből, és a két nyomtatványon végrehajtott javításokból úgy tűnik, hogy az alapszabályok módosítására kinevezett második bizottság tervezete alapján először készült egy nyomtatvány, melynek egyik - címében a „Nagygyűlési” változtatást tartalmazó - szövegpéldányát Arany az 1869. április 13-19-i nagygyűlés határozata alapján módosította.13 A nagygyűlés az általa elfogadott szabályzatot az Igazgató Tanácshoz terjesztette fel,14 mely 1869. április 16-án tárgyalta azt.16 A második, „a mint az Igazgató Tanács 352
