Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Tanulmányok: Város és művészet
20 Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András, Budapest története a kezdetektől 1945-ig, Bp„ Budapest Főváros Levéltára, 2000 (Várostörténeti tanulmányok), 142-143. 21 Ellingerről, a Nemzeti Színház híres tenoristájáról jegyezte fel később Hegedűsné Jókay Jolán, hogy képtelen volt a magyar szöveget értékelhető kiejtéssel visszaadni. A .Magyarok dicső nemzete, legyen üdvözölve szent nevetek és teljen meg szívetek örömmel!" mondat helyett pl. a következőket énekelte a nemzeti érzelmű közönségnek: .Matyarok dicső neszete, légy üdvözölve szenele és telje meg szivednek eremeddel!" Hegedűs Sándorné Jókay Jolán. Jókai és Loborfalvi Róza, Bp„ Singer és Wolfner, 1927, 280-281. 22 A nyelvész Bárczi Géza által leírt jelenségről rövid, társadalomtörténeti magyarázattal kiegészített áttekintést nyújt: Gyáni Gábor, Hétköznapi Budapest: Nagyvárosi élet a századfordulón, Bp„ Városháza, 1995 (A város arcai), 76-84. 23 Arany János Ballagi Mórnak, [Budapest], 1874. január 29. = AJÖM XIX, 298: Arany János a vidéki özvegy Benkő Mihályné Birizdó Máriának, [Budapest], 1874. február 4. = Uo„ 298-299. 24 Géra Eleonóra, Az Országos Protestáns Árvaegylet és Árvaháza = Reformátusok Budapesten: Tanulmányok a magyar főváros reformátusságáról, 2. kötet, szerk. Kűsa László, Bp„ Argumentum - ELTE Művelődéstörténeti Tanszék, 2006, 917-921. 25 A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig, i. m„ 139,141. 26 Vörös, Hétköznapok a polgári Magyarországon, i. m„ 172. 27 Idézi: Horváth, Költői látomás - főkapitányi láttamozás, i. m„ 95. 28 A témáról részletesen Vörös, Hétköznapok a polgári Magyarországon, i. m„ 171-179. 29 A családfő nem élte túl a betegséget, az özvegyet és a gyermekeit azonban felkarolták a pesti német reformátusok. BFL, XIII. 42. Biberauer-Bodoky család iratai, Theodor Biberauer levele Hermine Biberauernek, 1864. január 16. 30 Azt tekintették párbajképesnek és úriembernek, aki jogosult volt a tiszti kardbojt viselésére. Ehhez nem kellett nemesnek születni, a gimnáziumi végbizonyítvánnyal jelentkezni lehetett önkéntes katonai szolgálatra. Kövér György, Magyarország társadalomtörténete a reformkortól az első világháborúig = Kövér György - Gyáni Gábor, Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig, Bp., Osiris, 2006,107. 31A fővárosi lakosok nagy öngyilkossági hajlandóságát nem lehetett figyelmen kívül hagyni, mert a kontinens fővárosainak listáján az első helyen állt. Ehhez képest az ország többi része az európai statisztikákban jóval hátrább került. A sajtóból ismert volt például az Óbudai Hajógyár munkásainak nagy öngyilkossági hajlandósága. A 30-40 éves munkaviszony után, öregségük miatt elbocsátott munkások senkitől nem remélhettek segítséget, voltak, akik inkább az öngyilkosságot választották. A nagyvárosi elidegenedés, bűnözés, öngyilkosság témaköre állt Kuliffay Ede Budapesten című (1877) és Csiky Gergely A proletárok (1881) című népszínműveinek középpontjában. Horváth, Költői látomás - főkapitányi láttamozás, i. m„ 93, 95,111. 32 Horváth J. András a nagyvárosi balladának nevezett Híd-avatás valós hátterét vizsgálta meg a Magyar Királyi Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának 1877-ben keletkezett napi jelentései alapján. Az új hidat csak hat fő avatta fel, az ugrók közül az egyetlen nőt, egy 17 éves cselédet még idejében kimentette az arra járó csavargözös. A szerző rámutat, hogy a nők inkább figyelemfelkeltő célzattal választották a forgalmas folyópartot, mert rendszerint nem télvíz idején vetették magukat a hullámokba, ráadásul többnyire a partról futottak be, így sokakat élve kihoztak a menetrend szerint arra közlekedő hajók. Az ismert társadalmi hátterű öngyilkosságok elsősorban anyagi vesztességek, szerelemféltés, öregség vagy súlyos betegség miatt történtek, a társadalom felső rétegeibe tartozók aránya viszonylag magas. Uo„ 94, 96-98.109. 33 Ártatlan dacz című költeményéhez fűzött megjegyzésében írja Arany, hogy az Akadémia épületében a titkári lakást a megválasztása után másnak adták bérbe, így nem költözhetett be. Az első két évben ezért minden nap gyalog járt be az Üllői úton lévő bérlakásából. 1867-ben báró Eötvös József elnök tette lehetővé, hogy elfoglalhassa a lakást, amiért 1870-ig bért fizetett, ekkor született az a döntés, hogy haláláig ingyen ott lakhatnak. A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig, i. m„ 137. 34 Magyar, I. m„ 303-304. 35 A világvárossá fejlődés igényét gyakran használták jelszóként. A Közmunkatanácsnak a lakosság számára, 1870. augusztus 10-én kiadott, hivatalos tájékoztatója szerint az FKT tevékenységének első percétől nem egyes művek, építmények emelésére hívatott, hanem olyan alap, keret megalkotására, amelyből Budapest a jövőben világvárossá fejlődhet. A forrást közli: Források Buda, Pest és Óbuda történetéhez I. i. m„ 272-274: Podmaniczky, I. m„ 326. 36 A csirkevásárok, gyümölcs- és élelmiszerpiacok körüli állapotokat, követve a külföldi példákat, fedett vásárcsarnok-rendszer létesítésével javasolta orvosolni. Erre azonban csak a század legvégén került sor. Uo„ 330-331. 332
