Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Tanulmányok: Város és művészet
37 A városok és a folyó kapcsolatáról a 18, század elején lásd Eleonóra Géra, Wechselwirkung zwischen Donau und Alltag in Ofen-Pest in den Jahren 1686 bis 1800 = Donau-Stadt-Landschaften/Danube-City- Landscapes Budapest - Wien: Beiträge der Tagungen in Wien (16.04.2014.). szerk. Máté Tamáska - Csaba Szabó, Wien. LIT, 2016, 560-71. 38 A régi pesti Duna-ág kb. a Nagykörút vonalában húzódott, az 1775-ös nagy árvíz után zárták el. Kaján Imre, .Budapest árvíz ellen megóvásáról': A Magyar Tudós Társaság pályázata az 1838. évi árvíz után = Pest-budai árvíz 1838. szerk. Faragó Tamás, Bp„ Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - Budapest Főváros Levéltára - Budapest Történeti Múzeum - Magyar Vízügyi Múzeum, 1988, 348.; Vadas, Duna-szabályozás..., i. m„ 76-77. 39 A halálos áldozatok számát tekintve máig nem született konszenzus, 122 vagy 151 fő. Név szerint 123 áldozatot sorolnak fel, de a szegényházban és máshol is találtak azonosítatlan halottakat. Faragó Tamás, Katasztrófa és társadalom: Az 1838. évi árvíz történetének vázlata = Pest-budai árvíz 1838, i. m„ 20. 40 A pest-budai Duna-szakasz feltérképezése József nádor utasítására már korábban. 1823-ban elkezdődött, ennek eredményeként készült el 1837-ben Vörös László térképe, amit később alapul vettek. Az 1840. évi IV. törvénycikk kimondta a Duna és más folyók szabályozásának igényét (különös tekintettel a kiemelt jelentőségű pest-budai szakaszra). A munkálatok előkészítésére kiküldtek egy választmányt, de javaslataik már nem kerültek az országgyűlés elé. A munkálatok becsült költségeinek említése elég volt ahhoz, hogy a kérdés lekerüljön a sürgős teendők listájáról. Vadas, Duna-szabályozás..., i. m„ 79; Kaján, I. m„ 370. 41 Vadas, Duna-szabályozás..., i. m„ 79. 42 .A rakpartok kiépítése rendkívül emelné Budapestet, nemcsak ami a kereskedelmi forgalom s a lakályosság kényelmét s előnyeit illeti, nemcsak a szépségre nézve s egészségügyi szempontnál fogva, de különösen belértékre nézve, amennyiben sok tér volna nyerhető s ezáltal vagyon; különösen a pesti alsó vonalon állana elő ezen eset, amennyiben a főváros oly részei, ahol most házépítésre s még kevésbé lakásra még csak gondolni sem lehet, mintegy varázsütés nyomán kiemelkednének az elhagyatottságból s keresettekké s élénkekké változnának át rövid időn' - utal a pesti és a budai oldalon a város alatt születendő újabb városrészekre: Podmaniczky, I. m„ 327. 43 .Hogy a Duna-folyam Buda-Pest mellett akképen szabályoztathassék, a mint a hajózás és kereskedés országos érdekei igénylik s a főváros, mint az ipar és kereskedelem központja, oly állásba emeltessék, mely számára a szabad közlekedés mindazon előnyeit biztosítsa, a melyek az ipar és kereskedés fejlődésének nélkülözhetetlen feltételei' - kezdődik a törvény első paragrafusa. A forrást közli: Források Buda, Pest és Óbuda történetéhez I, i. m„ 270-272. A törvényjavaslat kidolgozása egyébként Csengery Antal nevéhez fűződik. Vörös, Budapest története..., i. m„ 300-302. 44 Vadas, Duna-szabályozás..., i. m„ 83. 46 Arany János Ercsey Sándornak. Budapest, 1876. február 19. = AJÖM XIX, 347. 46 Vadas, Duna-szabályozás..., i. m„ 83. 47 Arany János Ercsey Sándornak, Budapest (Margitsziget), 1880. szeptember 2. = AJÖM XIX, 260. 48 l/o., 887. 49 Vadas, Duna-szabályozás..., i. m„ 83. 50 Szabó Csaba, Budapest hidjai = Bécs - Budapest, i. m„ 102-103. 51 Róla és a polgárosodó társadalom számára megnyerő új arisztokrata mentalitásról - aki nem gőgös, nem tart igényt születési jogon külön bánásmódra - szól A szigeten című vers. 52 Riedl Frigyes, Arany János, Bp„ Gondolat, 1957,19. 53 Lechner Ágost, a közjog professzora. 54 Idézi: Magyar, I. m.. 305. 55 Mindig nagyon figyelt az időjárásnak megfelelő öltözködésére, akadémiai lakásának ablakába kis szélvitorlát helyezett ki, hogy sétái előtt tájékozódhassák a szél irányáról és erejéről. Arra, hogy miért gombolta ki a kabátját, kétféle magyarázatot találtak: egy kisfiú megkérdezte tőle az időt. illetve a delet jelző ágyúlövéshez akarta igazítani az óráját. Benedek Marcell, Arany János, Bp„ Gondolat, 1970,199; A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig, i. m„ 138. 333
