Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)

Tanulmányok: Város és művészet

5 A Pest mellett érvelők vezére lett később Szentkirályi Móric (1867-1868-ban Pest főpolgármestere), akinek 1871-ben írásba foglalt különvéleményét sokan osztották, s legalább annyian el is vetették. Ebben

írt arról, hogy a földrajzi adottságai miatt fejlődésképtelen, teljesen eladósodott Budával nem szabad megterhelni Pestet. Érveit - beleértve a lakosság nemzetiségi összetételének különbségét is - a későbbiekben sorra megcáfolta az idő vagy a tudomány. A forrást közli: Források Buda, Pest és Óbuda történetéhez I. (1686-1873), szerk. BAcskai Vera, Bp„ Budapest Főváros Levéltára, 1971. 290-293.

6 Vadas Ferenc, Városrendezés Budapesten a 19. században - Bécs - Budapest: Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században, szerk. Peter Csendes, Sípos András, Bp.-Bécs, Budapest Főváros Levéltára, 2005, 24-25.

7 Podmaniczky Frigyes, Egy régi gavallér emlékei: Válogatás a naplótöredékekből 1824-1887, h. n„ fapados- konyv.hu, 2009, 318.

8 FIorváth J. András, A megigényelt világváros: Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben, Bp„ Budapest Főváros Levéltára, 2010,13-15.

9 Podmaniczky, I. m„ 319.

,0 A Csengery Antal szalonjában szerveződő szőkébb, tizenöt főből (Deák Ferenc, Kemény Zsigmond. Gyulai Pál, Arany János, Flunfalvy János. Pompéry János stb.) álló baráti kör az 1850-es évek derekától jött össze egyre sűrűbben, később mindannyian bekerültek az Akadémiára. Néhányan egyenesen azzal vádolták az idősödő Csengeryt, hogy befolyását felhasználva fenntartotta a helyeket közeli barátainak és klienseinek. Arany és családja mindennapos vendég volt Csengeryék otthonában vagy az Aréna úton lévő nyaralójukban; mielőtt Pestre költöztek, általában náluk szálltak meg. Csengery egyébként korábban is érdeklődött a városi ügyek iránt, ezért gyakran meghívták különböző városi bizottságokba. Arra is volt példa, hogy a Városliget helyett Arany és Csengery a nyarat inkább a Margitszigeten töltötte. Csengery már egyetemista korában felkarolta Arany Lászlót, akit felvett a Földhitelintézetbe gyakornoknak. A kitűnő pénzügyi és jogi szakembernek tartott Arany László Csengery ajánlásával került be Deák környezetébe, s támogatója haláláig annak bizalmasa volt. Csengeryt a Földhitelintézet élén Arany László követte. Samu Nagy Dániel, Csengery Antal társaságai, Budapesti Negyed. 12(2004), 289, 296-300, 302, 304, 306: Magyar Erzsébet, Pest-budai séták: Egyéni térhasználat Budapest parkjaiban a 19. század második felében = .Taníts minket úgy számlálni napjainkat...": Tanulmányok a 70 éves Kása László tiszteletére, szerk. Ifj. Bertényi Iván, Géra Eleonóra, Richly Gábor, Bp„ ELTE Eötvös, 2012, 305.; A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig, i. m„ 456.

11 Podmaniczky, I. m„ 322-324.

12 Lásd FIidvégi Violetta, Az egyesített főváros építésügyi hatóságai = Bécs - Budapest, i. m„ 2005, 35.

13 Vadas, I. m„ 25-27. Lechner Lajos nevéhez fűződik a Sugárút (később Andrássy út) kiépítése, valamint

ő tervezte a főváros új csatornahálózatát. A legtöbben mégis úgy ismerik, mint az 1879-es árvízben romba dőlt Szeged újjáépítőjét. Nem keverendő össze az egyetemi tanár dr. Lechner Ágosttal, aki Arany János szűkebb baráti köréhez tartozott. Magyar, I. m„ 305.

14 Vörös Károly, Budapest története a márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig, Bp„ Akadémiai, 1978 (Budapest története, IV), 394, 398: Uő, Hétköznapok a polgári Magyarországon, Bp„ MTA Történettudományi Intézete, 1997 (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, 22), 144,147-151. Többen a város rossz higiéniai viszonyainak tulajdonítják, hogy a kontinens fővárosai tekintetében Budapest halálozási arányszámát (47,2 ezrelék, Bécsé ekkor 24,6) csak Prága és Odessza tudta túlszárnyalni. Uo„ 151.

15 Komlós, I. m„ 62.

16 Imre László szerint a búcsúról érkező rácok a Margitszigeten is kikötöttek énekelni, táncolni. Imre László, Arany János balladái, Szombathely, Savaria University Press, 2006, 66.

17 A statisztikusok adatai szerint 1869-ben 1000 pesti közül 367 született helyben. 1841-ben 107 ezer fő lakott Pest-Budán, 1851-ben 178 ezer, 1857-ben 187 ezer, 1869-ben pedig már 280 ezer fő. Vörös, Hétköznapok a polgári Magyarországon, i. m., 151.

18 BFL, IV. 1301. Pest város Községtanácsának jegyzőkönyvei Vili. köt. (1860) 417-419.1851-ből a letelepedett és polgárjogú lakosság nyelvi hovatartozásáról rendelkezünk adatokkal, ez alapján még Pesten is fele-fele arányban éltek a két nyelv képviselői. Vörös, Budapest története..., i. m„ 239.

19 Horváth J. András, Költői látomás - főkapitányi láttamozás: a.Híd-avatás' alakjai: Budapest öngyilkosai 1877-ben, Budapesti Negyed. 13(2005)/1-2, 635-639. A magyarosodás a pest-budai németek és az 1860- as évektől a zsidóság, valamint az újonnan betelepülő szlovákság nagyfokú asszimilációs hajlandóságának is a következménye, ezt részben politikai okokra vezetik vissza, például arra, hogy az 1848-1849-es események hatására a magyarországi németek zöme nem rokonszenvezett a Habsburgokkal. Vörös, Budapest története..., i. m., 240-241.

331