Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)

Archívumok: Arany János és a közgyűjtemények

Bíró Zoltán megbízott főigazgató beszéde az 1982-es kiállítás megnyitóján

témacsoportokká alakításáért, a szakirodalom beépítéséért és a szövegek, hanganyag, lapozok megírásáért, válogatásáért, elkészítésért Sára Péter felel.135 Többen elmondják, hogy a két terem alkalmatlan a teljes életmű bemutatására, így a tárlat nem lehet „monografikus igényű”, hiányolják a hanganyagot, a korszerű technikai megoldásokat. Kabdebó Lóránt felveti, hogy az akadémia enteriőrjének ideszállítása teremthetne „szakrális” hangulatot, növelhetné a vonzerőt. Külön nehézséget jelent, hogy a falakat nem lehet használni a tervezett Petőfi-kiállításra már felújított, színre festett termekben. Mivel csak 100 ezer forint áll rendelkezésre, illuzórikusnak tűnik egy vagy több vándorkiállítás létrehozása, bár az iskolák, közművelődési intézmények ezt igényelnék. Az irodalomtörténészek, Szörényi László és Németh G. Béla nincsenek jelen, írásban, illetve szóban közvetítve küldik el javaslataikat.136 (Az Arany-kiállítások intézményi hagyományának egyik kulcsfigurája maga a 2017-es emlékkiállítást megnyitó irodalomtörténész, Szörényi László,137 aki mint a Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai programjainak elkötelezett támogatója már az 1982-es Arany-kiállítás forgatókönyvét is véleményezte, s akinek a 190. évfordulón tartott ünnepi előadását a Médiatár őrzi.138)

A megnyitót Pozsgay Imre tartja, egy hatásos szavalat közben Sinkovits Imrét látjuk.139 Sőt, ebben az esetben a teljes megnyitó mozgóképes rögzítése is rendelkezésre áll.140 A tárlat végső képét a fotódokumentációból, és a tudósításokból ismerjük:

298