Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Archívumok: Arany János és a közgyűjtemények
Viszonylag kevés, Arany Jánosra vonatkozó irodalmi, tárgyi emlék, hagyaték maradt az utókorra, mégis tartalmas kiállítás nyílik meg ma a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Erről tartottak tegnap sajtótájékoztatót a múzeumban, a költő halálának 100. évfordulója alkalmából összegyűjtött emlékeket bemutatva. A múzeumi falak között a Szalonta, Nagykőrös és Pest-Buda városnevek jelzik Arany János teljes pályaképét. A gyűjtemény létrehozásában segítettek a társmúzeumok is. A Nemzeti Galéria kölcsönözte Zichy Mihály eredeti ballada-illusztrációit, a Tudományos Akadémián őrzött relikviák közül látható Arany íróasztali órája, szivartárcája, két eredeti levele és egy karosszék. A hagyományos tárlók helyett kulisszáikra helyezték a kiállítás darabjait, s nincs rajtuk felirat, csak idézetek, eredeti fogalmazások. Az emlékkiállítástól elkülönítve, de a bemutatást szándékosan időzítve kiállítják Dómján Ferenc [valójában Dómján József] - grafikusművész svájci hagyatékból hazakerült - több linóleummetszetét, amelyeket Arany művei ihlettek.141 A képeken egy szokatlan, gömbszerűen ívelő, ki- és behajló, körcikkekre osztott gipszkarton falrendszert látunk. A vitrinek helyett, mellett egyszerű struktúrájú, félköríves farost polc- rendszer használtak. Egy következő „alapítás”, az új muzeologia következő lehetősége az intézményben a teljes körű műemléki felújítás és szervezeti átalakítás 2000-ben. A 2002-ben nyíló, „Költő hazudj, de rajt’ ne fogjanak" című, Arany János halálának 120. évfordulójára készülő emlékkiállítást a főigazgató, Ratzky Rita irodalomtörténész és Thuróczy Gergely muzeológus rendezte. Dokumentumai, vezetője már a világhálón is megtekinthetők.142 Thuróczy bevezetője így fogalmazza meg a tárlat célját: Arany Jánosnak a nép-nemzeti iskola által egy évszázada kanonizált magasztos-koszorús képét szándékozunk élővé tenni egy kevésbé ismert Arany megjelenítésével. A nagy epikus művek árnyékában születtek azok a lírai, szarkasztikus irályfutamok a hazájáért kritikusan aggódó, a korabeli irodalmi életen bosszankodó, családi tragédiáktól és betegségektől sújtott, a hivatali munka csömörétől szenvedő költő tollából, amelyekkel finomítani szeretnék a szobor merev vonásait. Nem csupán néhány töredékről, szövegmorzsáról van szó - az életmű során számos alkalommal tör elő ez az „epés búvópatak'.143 A kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal résztvevői144 már a naprakész tudományosság szempontjait vetik fel az emlékkiállítás kapcsán. így A walesi bárdok datálásának problémáitól kezdve a nagyszalontai kiállítás kézirat- és tárgyanyaga restaurálásának szükségességén át a kritikai kiadás, a széljegyzetek, az 1999-es konferenciakötet kiadásáig számos téma szóba kerül a korszerű szöveggondozás, értelmezés és gyűjteményezés, állományvédelem szempontjai szerint. *** A ma divatos „slow-hullám"145 egyik sztárja, a múzeum, „lassú műfaj”, 146 ahol a befogadó kénytelen lenémítani az örökös hálózati zajt. Ideális esetben a múzeumlátogatás a belső csend vagy a fókuszált társasélmény helyszíne lehet. A változás, az újdonság, az „új muzeologia” viszonyfogalom - amelynek definiálását, pontos körülírhatóságát a múlt történéseinek, mi299
