Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)

Archívumok: Arany János és a közgyűjtemények

- és a csak névvel szereplő művészek: „Székely Bertalan, Körösfői-Kriesch, Szőnyi, Szántó Piroska, László Gyula”). A kéziratos, grafikai, fotó és könyvanyag itt utalásszerűén jelenik meg, sokszor téves leírással.108 Ennél nagyobb készültségűek a kiválasztott idézetek (ez valószínűleg a kor nyomdatechnikájával függ össze), amelyek rövidek, inkább utalások, felütések, mint

irodalmi értékű szövegek (...a bogárhátú viskó szentegyház vala...”).109 Figyelemreméltóak

azok a falsíkok, tablók, ahol hosszabb idézet szerepel (Nemzetőrdal, Kertben, Gondolatok a békekongresszus felől, A walesi bárdok, 1861, Rendületlenül, Ártatlan dac, Kozmopolita költészet, Meddő órán, Tengeri-hántás, A tamburás öreg úr). A feliratok tömör címszavakkal követik az életrajzot („1846-ban megírja a Toldit; népi ihletű költészetünk egyik legnagyobb művét. A Kisfaludy Társaság felemelt pályadíját, a legjobb írók elismerését és Petőfi barátságát kapja jutalmul.”110; „A szabadságharc értékelésében egy ideig a negativ vonások uralkodnak: szatirikus töredékei közt elkészül A nagyidai cigányok. A történelem és a népélet derűsebb jelenetei felé fordul; népies esztétikáját nemzetileg klasszikussá igyekszik alakítani.”111). A fali vitrinekbe és tárlókba az OSZK és az MTA kéziratgyűjteményének legértékesebb darabjai kerülnek, itt még azonosító, leltári szám, méret nélkül. A képanyagban gyakori az „átszínezett" -nek leírt másolat („A szárnyas tabló vezérképe Petőfi rajza a csonkatoronyról színesen átfestve”)112 vagy tartalmi leírás („A tabló középképe az önkényuralom egy brutális tettéről készült metszet színesen átfestve”).113

A tervezetből egyértelmű, hogy augusztusban még nem volt tisztázott, kölcsönözheti-e a múzeum a nagyszalontai múzeum képeit, tárgyait. Július elején a főigazgatóhelyettes, V. Nyilassy Vilma az előzetesen megállapított költségvetés, százezer forint átutalását szorgalmazza.114 Ehhez képest a tételes költségvetési előirányzat 136 ezer forint. Ebből jelentős összeget szánnak a termek festésére, fűtéskorszerűsítésre, mázolásra és asztalosmunkákra (66 000 Ft), nagyobb tétel még a húsz lámpa, a reklámanyag, a plakát nyomtatása és a tiszteletdíjak (7-10 000 Ft). A kivitelezést a minisztérium Múzeumi Főosztályának kiállításrendező csoportja végzi, a főigazgató áprilisi levelében hangsúlyozza, hogy együttműködésük a tervezés megkezdésétől kívánatos lenne és körülbelül egy hónapra tervezik magát az építést.115

A kiállításhoz nem katalógus, hanem „Arany-képeskönyv" készült,116 az a műfaj, aminek szoros kapcsolatát az irodalmi muzeológiával, a kiállítások hatásmechanizmusaival a Radnóti- tárlat kapcsán így határozta meg a szegedi irodalmi muzeológus, Lengyel András:

A szó nemes értelmében a kultuszt szolgálja: alapfunkciója a kedvcsinálás, az olvasásra való ráhangolás. De maga a könyv - ellentétben a kiállítással, amely csak meghatározott ideig áll - újra s újra elővehető, lapozgatható, böngészgethető. S mint a műfaj minden jó realizációja, e kötet is túlmegy a puszta kedvcsináló szerepkörön: speciális, csak így kielégíthető funkciója is van. Vizuális adattár ez a költőről, segédlet megismeréséhez, a világával való ismerkedéshez.117

A múzeum és a nemrég alakult Magyar Helikon Kiadó kötete teljesítette ezt az elvárást:

A kisalakú, szép album Arany életét öleli fel képekkel és más dokumentumokkal, eléje Keresztury Dezső írt költői emelkedettségű bevezetőt. A rövid terjedelem

294