Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Katalógus: Önarcképek, álarcok
Kat 139. Bár Arany tollán mindössze négyévnyi különbséggel (1846,1850) születik meg a két alak, mégis egy világ választja el őket. Az egyikben (Toldi) a feltörekvő ifjú hős kiteljesedik, helyreállítja a világrendet, míg a másikban (Bolond Istók) az igazságos világrend lehetősége még csak fel sem merül. A paraszti sorsból kitörő nemesifjú, a népmeséién erős, megfékezhetetlen indulatú Toldi Miklós és a csellengő, élhetetlen, csecsemőként az útszélen felejtett, nemi identitását sem könnyen megtaláló Bolond Istók (akit tévedésből Katónak keresztelnek, mert keresztanyjának megártott a törkölypálinka) ellentétpár Arany életművében. Ugyanannak az emberi lehetőségnek a színe és fonákja: a homéroszi harmónia derűje és az önmaga rendeltetését nem lelő ember sorsképlete feszül bennük egymásnak. A nagyszalontai Toldi-mondakör és llosvai Selymes Péter szövege adja a Toldi hátterét, mindössze egy szólás („Bekukkant, mint Bolond Istók Debrecenbe”) a Bolond Istókét. A hősi 172
