Török Zsuzsa: Az Arany család tárgyai. Tárgykatalógus (Budapest, 2018)
Zeke Zsuzsanna: Arany-tárgyak közgyűjteményekben
Kép 1. Arany János - relikviák John Carman szerint a múzeumi tárgy el van választva tőlünk azáltal, hogy múzeumi vitrinbe helyezzük, s ezáltal nemcsak térben, de valamilyen szinten időben is távol kerül szemlélőitől, „idegenné” válik. Semmi más nem különbözteti meg más tárgyaktól, csak elhelyezése és a szimbolikus jelentőségű személyektől (író, költő) való elszakadása: az egyik a múzeum falain belül, a másik a múzeum falain kívül létezik. Azáltal lesz azonban autentikussá, eredetivé, hogy bekerül a múzeum gyűjteményébe, úgy válik régivé, hogy kilép a mindennapi környezetéből, és annak köszönhetően nyer kulturális jelentőséget, hogy elhelyezik a többi, hasonlóan terét vesztett darab közé. Lényegében kiválasztják a többi tárgy közül, hiszen mindent nem lehet és nem is kell egy múzeumban elhelyezni, bármennyire a költő környezetét alkotta is. Az irodalmi relikvia fogalma nem korlátozható csupán a múzeumban őrzött tárgyakra, meghatározása kiterjeszthető azokra a tárgyakra is, amelyekkel az alkotó élete során tartósabban, vagy intenzívebben kapcsolatba került (köztéri szobor, kávéházi asztal, köztéri pad).3 Az ilyen és ehhez hasonló tárgyakkal jelen kötet nem foglalkozik. Arany János tárgyainak sorsa a költő halálát követően Arany János egy évvel halála előtt (1881. december 2-án) írt végrendelete szerint halálát követően felesége, Ercsey Julianna; fia, Arany László; és unokája, Széli Piroska örökölnek utána. Az özv. Arany Jánosnénak való örökségi rész kifizetése után A hagyaték összeg fennmaradt része, egyenlő osztály szerént illesse fiamat Arany Lászlót és unokámat Széli Piroskát. [... Hja Piroska kis-korban, vagy nagykorúságban ugyan, de lemenő egyenes örökös, vagy férj, vagy végrendelet hátrahagyása nélkül múlna ki: az ő osztályrészét elsősorban nőm, s ha ez már nem élne László fiam örökölje. [...] A szalontai földecskék tulajdonjoga míg él, nőmet illesse; halála után ezek, valamint munkáim tulajdoni joga, szánjanak egyenlő osztályban László fiamra és Piroska unokámra.4 Arany János családja kezében jó helyen maradt az örökség, egyben tartották, nem szórták szét. Széli Piroska halálát követően, 1886 decemberében - részben Arany János végakarata értelmében - Széli Kálmán is lemondott lánya örökségéről Arany László javára. Az alábbiakat olvashatjuk levelében: „végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt hajadon leányom Sz. P. egész hagyatéki vagyona, valamint, mint néhai nőm Arany Júlia után anyai ágon reászál- lott vagyon, részint néhai Arany János végintézkedése, részint törvényes örökösödés alapján egyedül és kizárólag A. L. bpesti lakost, nevezett boldogult nőm egyetlen testvérét illeti”.5 26
