Török Zsuzsa: Az Arany család tárgyai. Tárgykatalógus (Budapest, 2018)
Fónagy Zoltán: Az Arany család tárgyai társadalomtörténeti nézőpontokból
Az Arany család tárgyai társadalomtörténeti nézőpontból Jelen kötet biografikus jellegük miatt veszi számba az Arany Jánoshoz köthető tárgyakat és egyediként, „egyetlenként” írja le azokat. Ám múzeumba kerülésük előtt ezen tárgyak túlnyomó többsége egyszerű árucikk, használatra szánt, illetve esztétikai és reprezentációs célokat szolgáló olyan tárgy volt, amellyel egykorú háztartások tömegében is lehetett találkozni. Társadalomtörténeti nézőpontból az Arany-hagyaték egy 19. századi értelmiségi középosztálybeli család életmódjának és mentalitásának lenyomataként is értelmezhető. Jelen írás elsősorban a tárgyakhoz való viszony kérdésére fókuszálva keres választ arra a problémára, hogy hogyan viszonyult (mennyiben felelt meg, illetve miben tért el) az Arany család tárgykultúrája a hasonló társadalmi státuszú kortársaiéhoz. A válasz - előre jelezzük - csak mozaikszerű lehet, ahogyan töredékes a tárgyi hagyaték is, és ahogyan esetlegesek Aranyék tárgyi környezetére vonatkozó ismereteink. Véletlenszerű, hogy mi került be a muzeális gyűjteményekbe azon tárgyak közül, amelyek az életút során valamikor Arany birtokában voltak, és ismereteink esetlegességét csak fokozzák a későbbi veszteségek. Mivel a költőhöz köthető tárgyak ereklyévé, múzeumi tárggyá válása a halála után ment végbe, a ma hozzáférhető hagyatékban értelemszerűen felülreprezentáltak az utolsó életszakasz - a társadalmilag beérkezett idős ember - tárgyai, miközben a korábbiakról szöveges információkkal is alig rendelkezünk. Jelen katalógust lapozgatva tudatában kell tehát lennünk, hogy nem egy, az Arany tárgyi környezetét a maga teljességében rögzítő, az életciklusok közti folyamatos változásokat is érzékeltető leltárt tartunk a kezünkben, hanem egy szétszóródott tárgyegyüttes véletlenszerűen megmaradt darabjainak gyűjteményét. Arany életútja - egy 19. századi sikertörténet Ha egy személy vagy család hétköznapi gyakorlatának, tárgyi világának értelmezéséhez referenciákat keresünk, előzetesen feltétlenül szükséges elhelyeznünk őt korának társadalmi struktúrájában. Különösen fontos ez egy olyan kor esetében, amikor az anyagi és szellemi civilizáció uniformizálódása, illetve a társadalom homogenizálódása még alig kezdődött meg. Arany János társadalmi státuszát több okból sem lehet egy-két sommás mondatban meghatározni. Egyrészt nem egyértelmű már a kiindulópont sem, másrészt a státusz az életút során többször módosult, miközben gyökeresen megváltozott a viszonyítási rendszer, a társadalmi struktúra is. Arany 1817-ben még egy stabilnak tűnő rendi társadalomba érkezett, amelyben az egyes ember helyzetét, életmódját és életútját alapvetően meghatározta, ki melyik csoportba született. A kései rendiséget azonban nem szabad átjárhatatlan kasztrendszerként elképzelni. A sok köztes társadalmi kategória okán a 19. század első felében Magyarországon folyamatos társadalomról beszélhetünk; az átmeneti rétegek kulcsszerepet játszottak a kulturális értékek és viselkedésmódok szélesebb elterjedésében.1 13
