Balázs Eszter: Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-től a Dokumentumig, 1915-1927 - Az avantgárd és folyóiratai 3. (Budapest, 2017)

Balázs Eszter: Avantgárd és radikális háborúellenesség Magyarországon - A Tett (1915-1916)

barbarizmusvádak ellen.25 Bár a hadviselő országok az európai értékek védelmezőjének állították be magukat, különösen Belgium német lerohanása óta az antant és a semleges országok sajtójában a központi hatalmakat illeték a barbárság vádjával, amelyek igyekeztek lemosni magukról ezt a bélyeget. A hazai tudós testületek jelentős szerepet vállaltak a Shakespeare kisajátítását célzó háborús stratégia kidolgozásában és működtetésében; ezzel azt hangsúlyozták, hogy a barbárságba süllyedt Anglia helyett a központi hatalmak érdemesek a világirodalom nagy alakjának a képviseletére. A Tett-ben Wirkmann Imre kritikus a Kisfaludy Társaság Shakespeare Bizottságának évfordulós készülődését „cécónak", „tűzijátéknak” nevezte, és „glóriázási csömör” helyett tudományos megközelítést követelt.26

Miközben A Tett írói a háborúpárti írókról hallgattak-valószínűleg azért, mert műveiket említésre sem méltó propagandamunkának tekintették -, az impresszionistáknak nevezett esztétizáló írók, mint például Ernőd Tamás, Dutka Ákos és Szép Ernő háborús témájú műveit konformistának nevezték,27 az egykor a Nyugathoz közel álló Balázs Bélát pedig a háború átesztétizálásáért bírálták.28 Kassákék tehát a modernista írókat nemcsak művészi elveik, hanem a háború kultúrájához való hozzájárulásuk miatt is kritizálták.

Komját Aladár költeményeiben ironikusan kifordította az áldozatiság kultúrájával azonosuló és a populáris kultúra regiszteréhez sorolható katonadalokat és -verseket.29 A háborúpárti értelmiségiek erre a műfajra mint a népi áldozathozatal bizonyítékára tekintettek, magán- és állami forrásokból egyaránt támogatták szisztematikus gyűjtésüket. A magyar parasztok hősiességének dicsőítését is pellengére állították a lapban; Vajda Imre szociológus például kifigurázta a „konzervatív költők" erre vonatkozó igyekezetét.30

Más írások a háborúpárti hivatalos irodalmi lapok és egyben a korszak jellegzetes témáit karikírozták. Az egyik ilyen az „individualizmus bukása” volt, amit sokan a háború hasznos, a közösségiséghez vezető következményének láttak. Kassák az individualizmussal szemben kritikus Szabó Dezsőt kérte fel

25 A hazai háborús Shakespeare-kultuszhoz lásd: Balázs Eszter, Háborús gyűlölet andante és allegro. A hivatalos irodalom, valamint a katolikus egyházhoz közeli irodalmi lapok és a háború Magyarországon (1914-1916), in Majoros István (főszerk.), Sorsok, frontok, eszmék. Tanulmányok az első világháború 100. évfordulójára, ELTE BTK, Budapest, 2015, 449-452.

26 Wirkmann Imre, A Kisfaludysták Shakespeare-cécójához, A Tett, 2/14., 1916, 225-227.

TI Wirkmann Imre, Ernőd Tamás, Dicséret, dicsőség, valamint Dutka Ákos, Az yperni Krisztus előtt, A Tett, 2/11., 1916,184. Wirkmann Imre, Szép Ernő, Élet, halál, uo., 224.

28 Koszorú Ferenc, Balázs Béla, Lélek a háborúban, A Tett, 2/14., 1916,246.

29 Komját Aladár, Katonadalok 1916-ban (Iskolai olvasókönyvek számára), A Tett, 2/12., 1916,188- 189. Szabó Dániel, Katonadalok és az első világháború, Aetas, 22/1., 2007, 44—62.

30 Vajda Imre, Dózsa György ébresztése, A Tett, 2/7., 1916,101-102.

43